Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Reisinger Adrienn: Szlovák-magyar határon átnyúló oktatási kapcsolatok
Szlovák-magyar határon átnyúló oktatási kapcsolatok 105- „B”: a hallgató a küldő' fél ösztöndíjával tanul Magyarországon.- „C”: külföldi államok kiküldötteinek gyermekei.- „D”: felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján költségtérítéses hallgatók.- „E”: nemzetközi megállapodás alapján nem magyar ösztöndíjjal tanulók.- „F”: a fenti kategóriákba nem tartozó, államilag finanszírozott képzésben részt vevők. A rendelet 3. paragrafusának 1. pontja értelmében „államilag finanszírozott képzésben vesz részt az a külföldi hallgató, aki nemzetközi megállapodás alapján, illetőleg nemzetközi megállapodás alapján ösztöndíjjal, magyar állami ösztöndíjjal, határon túli magyaroknak adományozott magyar állami ösztöndíjjal, nemzetközi megállapodás alapján nem magyar állami ösztöndíjjal, viszonosság esetében külföldi államok állami kiküldötteinek gyermekeként tanul magyar felsőoktatási intézményben, és e jogszabályban meghatározott juttatásokban és kedvezményekben részesül.” Az államilag finanszírozott külföldi hallgatók a mindenkori államilag finanszírozott létszámkeret részét képezik. A rendelet további, témánk szempontjából fontos rendelkezései a következők:- a külföldi hallgató jogosult diákigazolványra és az ahhoz kötődő kedvezményekre,- a felvett külföldi hallgató jogállása, ha jogszabály másként nem rendelkezik, megegyezik a magyar hallgatókéval,- a magyar állami ösztöndíjjal tanuló külföldi hallgatót a magyar állampolgárt megillető juttatások illetik meg. A rendelet alapján a külföldiek felsőoktatási intézménybe történő felvételi eljárásánál a magyar pályázókra vonatkozó általános szabályokat kell figyelembe venni. A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet részletezi a külföldi hallgatókkal kapcsolatos felvételi eljárás során alkalmazandó eljárásokat: — ha külföldi középiskolában végzett hallgató magyar felsőoktatási intézménybe jelentkezik és pontszáma a magyar gyakorlat szerint nem állapítható meg, a felsőoktatási intézmény dönt a pontszámítás módjáról,- az alapképzés felvételi eljárása során a nem magyar állampolgárok részére magyar nyelvből alkalmassági vizsga szervezhető. A tartózkodási engedélyről A 2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról a három hónapnál hosszabb magyarországi tartózkodást az oktatáshoz kapcsolódóan a következőképpen szabályozza: 3 hónapnál hosszabb időre szóló tartózkodási engedélyt akkor kaphat az, aki tanulmányok céljából felvételt nyert közoktatási vagy felsőoktatási intézménybe, ha elegendő forrással rendelkezik ahhoz, hogy ne jelentsen terhet a magyar szociális ellátórendszerre. Ezenkívül jogosult egészségbiztosítási szolgáltatásokra biztosítási jogviszony keretében, vagy ezen a szolgáltatások fedezetéről magának kell gondoskodni. Tanulmányi célból tartózkodási engedélyt az kaphat (www.okm.gov.hu), aki akkreditált közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán szeretne tanulni, vagy tanulmányok folytatását előkészítő képzésben szeretne részt venni Magyarország területén és rendelkezik hosszú távú, 3 hónapot meghaladó tanulmányi célú vízummal vagy tartózkodási engedéllyel. Tanulmányi célú vízumot Magyarországon folytatandó tanulmányok céljára lehet igénybe venni, a vízum érvényességi ideje maximum 1 év. A tanulmányi célú tartózkodási engedélyt kérelmezőnek igazolnia kell, hogy rendelkezik magyarországi megélhetéshez szükséges forrásokkal, magyarországi szálláshellyel (lakóház, lakás, kereskedelmi vagy egyéb szálláshely), illetve teljes körű egészségbiztosítási ellátással. A tartózkodási engedély a következő időtartamra állítható ki:
