Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Reisinger Adrienn: Szlovák-magyar határon átnyúló oktatási kapcsolatok
REISINGER ADRIENN SZLOVAK-MAGYAR HATÁRON ÁTNYÚLÓ OKTATÁSI KAPCSOLATOK BEVEZETÉS - SZEMÉLYEK SZABAD ÁRAMLÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN A munkavállalók szabad mozgása az Európai Unió négy alapszabadságának egyike, melyet az 1957. évi Római Szerződésben is rögzítettek. Ennek értelmében minden közösségi állampolgár élhet a szabad munkavállalás és a munkavállalás céljából történő letelepedés jogával. Ma már azonban sokkal inkább a személyek, mintsem csak a munkavállalók jogáról beszélhetünk ebben az értelemben (Forgács é. n.), mely magában foglalja azt a fajta határokon átívelő mozgást is, melynek célja tanulmányok folytatása egy másik országban. A Római Szerződés közvetlenül erre vonatkozóan még nem tartalmazott rendelkezéseket. Először a Maastrichti Szerződésben jelent meg az a cél, hogy a diákok és oktatók mobilitását ösztönözni szükséges a tagállamok együttműködésén keresztül. A munkaerő szabad áramlásának kiterjesztése az oktatás területére két tényező miatt fontos:- egyrészt a munkaerő általános képzettségi színvonala,- másrészt az európai identitástudat, a társadalmi és gazdasági kohézió, illetve az esélyegyenlőség megteremtésének erősítése miatt. Eddig a munkavállalással kapcsolatos oktatási kérdések szempontjából két tényező volt kiemelhető: egyrészt a munkavállalók, másrészt családtagjainak képzése, oktatása. Mára harmadik szempontként jeleníthetőek meg a tisztán oktatási célok, melyek mögött elsődlegesen egy másik ország képzési rendszerében való részvétel áll, a későbbi munkavállalás lehetősége ekkor még nem jelenik meg közvetlenül. A közösségi jog oktatással kapcsolatos kérdésköre folyamatosan bővült: jelenleg, ha egy közösségi állampolgár egy másik állam területén jogszerűen tartózkodik, az oktatás bármely szintjén történő képzésbe történő becsatlakozás esetén az adott ország állampolgáraival azonos elbánásban részesül, ez azonban csak akkor érvényesülhet, ha tartózkodási engedélyt is kap a más országban tanulni kívánó állampolgár, ami ebben az esetben nem tagadható meg. Alap- és középfokú oktatás esetén ez akkor válik időszerűvé, ha a gyermek szülője jogszerűen tartózkodik az adott ország területén. Egy 1993- ban elfogadott irányelv (93/96 EEC irányelv a diákok tartózkodási jogáról) rögzíti, hogy milyen feltételeket kell teljesítenie egy diáknak: a megélhetéséhez szükséges anyagi forrásokkal és betegbiztosítással kell rendelkeznie, ezenkívül nem jelenthet terhet a befogadó ország szociális rendszerére. A szabad munkavállalás joga a pedagógusokat is megilleti, abban az esetben is, ha óraadóként kívánnak dolgozni másik országban. Összességében elmondható, hogy az európai uniós szabályozások szerint a közösség minden állampolgárát megilleti az a jog, hogy tanulmányait részben vagy egészben egy másik uniós államban folytathassa. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a személyek oktatási célú szabad áramlását két nézőpontból célszerű és szükségszerű különválasztani:- az első esetben arról van szó, hogy a szülők munkavállalás vagy egyéb célok miatt egy másik országban élnek és dolgoznak,
