Hardi Tamás - Tóth Károly (szerk.): Határaink mentén. A szlovák-magyar határtérség társadalmi-gazdasági vizsgálata (2008) (Somorja, 2009)
Reisinger Adrienn: Szlovák-magyar határon átnyúló oktatási kapcsolatok
102 Reisinger Adrienn iskoláskorú gyermekeik taníttatását ebben az országban kell megoldani, — a másik esetben a diákok azért veszik igénybe a másik ország oktatási rendszerét, mert a másik ország képzési kínálata jobban megfelel az igényeiknek, a későbbi adott országbeli továbbtanulási és munkavállalási szándék is megjelenhet, de nem szükségszerűen. A kutatás során megállapításra került, hogy magyar—szlovák viszonylatban a második esetet kell elsődlegesen figyelembe venni, amikor a diákok oktatásban történő részvételéről beszélünk. A diákok mozgásának iránya összességében jellemzően egyirányúnak mondható, elsősorban a szlovák állampolgárságú magyar nemzetiségű diákok közül kerülnek ki azok, akik magyarországi oktatást (alap-, közép vagy felsőfokon) igénybe vesznek. Fordított irányú mozgás kevésbé jellemző, a kérdőíves kutatás során a mintában nem volt erre példa. A magyar nemzetiségű szlovák állampolgárságú lakosok esetében az arányokat a következő táblázat mutatja (1. táblázat). 1. Táblázat. A szlovákiai magyar nemzetiségű válaszadók hány százaléka járatja magyarországi intézménybe a gyermekét, intézményi szintenként bontva Arány (%) Általános iskola 5,5 Középiskola 6,8 Felsőoktatás 6,1 Forrás: Kérdőíves kutatás. Megjegyzés: A szlovákiai mintában a legalább érettségivel rendelkezők aránya felülreprezentált. A fentiek miatt a magyar szabályozás a határon átnyúló oktatási kapcsolatok esetén érinti a határon túli magyarság kérdéskörét is, azon túlmenően, hogy részletezi - az uniós jogszabályoknak megfelelően — a hazai intézményekben történő tanulás részletes feltételeit. A következő fejezet a hazai jogszabály áttekintő bemutatását nyújtja, koncentrálva az általános és speciálisan a határon túli magyarokra vonatkozó törvényekre és rendeletekre. KÜLFÖLDIEK MAGYARORSZÁGI OKTATÁSA - TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS Szlovák-magyar egyezmények Jelenleg a Magyar és Szlovák Köztársaság között két olyan Egyezmény van életben, amely érinti az oktatási kapcsolatokat. A 120/2005. (VI. 28.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya közötti kulturális, oktatási, tudományos, sport- és ifjúsági együttműködésről szóló, Budapesten, 2003. január 16-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről három aspektusból emeli ki az oktatási kapcsolatokat:- nagy figyelmet kell fordítani a Magyarországon élő szlovák és a Szlovákiában élő magyar nemzeti kisebbség oktatási igényeinek kielégítésére a következő területeken: információcsere; anyanyelvi oktatásban való részvétel; oktatási célú intézmények, alapítványok, társulások alapítása,- bővíteni kell az együttműködési kapcsolatokat: intézmények együttműködése; diák- és hallgató csere; szakemberek cseréje; tanulmányutak; közös konferenciák,- a magyar felsőoktatási intézmények Szlovákiában kihelyezett tagozatainak, illetve a szlovák felsőoktatási intézmények Magyarországon kihelyezett tagozatainak létrehozása, működtetése, kölcsönös segítése. A 148/2000. (VIII. 31.) a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a Magyar Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban kiállított, végzettséget tanúsító okiratok egyenértékűségének kölcsönös elismeréséről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló kormányrendelet értelmében az általános iskola és a középfokú oktatási intézmények által kiállított bizonyítványok továbbtanulás céljából egyenértékűek. Az Egyezmény alapján a megfelelő szinteken kiállított felsőoktatási okleveleket is egyenértékűnek
