Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy
Oktatás és egészségügy 219 A hallgatók zömmel nappali tagozatos képzésben vesznek részt. Többen is vannak, akik különböző képzési szinten is végzettséget szereznek a karon, vagyis az egyetemi oklevél megszerzése után beiratkoznak szakirányú továbbképzésre (szakmérnök képzésre), vagy a doktori iskolákban folytatják tanulmányaikat. Az intézménybe jelentkező diákokat általában felveszik, sőt külön figyelemmel kísérik a felvételüket. Az intézmény tudatosan keresi a szlovákiai hallgatókat, toborzást folytat, illetve a diákok is továbbviszik az egyetem jó hímevét. Az intézmény tájékoztatása alapján a diákok kb. fele marad Magyarországon, a döntő szempont egyre gyakrabban családi és nem szakmai indíttatású. Vagyis látható, hogy az itt tanuló diákok általában átjárnak az intézménybe tanulni, tehát nem letelepedett családok gyermekeiről van szó. 4. Egészségügy 4.1. Törvényi szabályozás Az egészségügyi szolgáltatások magyarországi igénybevétele esetében gyakorlatilag négyféle lehetőséget különíthetünk el:- külföldi állampolgár ideiglenesen tartózkodik Magyarországon, és ekkor vesz igénybe szolgáltatást- külföldi állampolgár azzal a céllal jön Magyarországra, hogy itt vegyen igénybe egészségügyi szolgáltatást- Magyarországon tanuló külföldi diák megy orvoshoz Magyarországon- Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár vesz igénybe szolgáltatást. Magyarországon a magyar állampolgárokhoz hasonlóan igénybe vehetnek egészségügyi ellátást mindazon állampolgárok, akik társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősülnek, így többek között a letelepedett állampolgárok is (www.oep.hu). Külföldi állampolgárságú diák akkor jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ha nappali képzésben tanul vagy minisztériumi ösztöndíj alapján áll hallgatói jogviszonyban. Ha a fenti feltételeknek nem felel meg, akkor csak az egészségbiztosítóval megkötött egyezség alapján vehet igénybe szolgáltatásokat (www.oep.hu). Azok, akik ideiglenesen tartózkodnak Magyarországon az Európai Egészségbiztosítási Kártya segítségével vehetnek igénybe bizonyos szolgáltatásokat. 4.2. Gyakorlati tapasztalatok A mosonmagyaróvári kórházban, valamint a dunakiliti és feketeerdői háziorvossal készült interjúk alapján (2010 augusztusa) elmondható, hogy a vizsgált térségbe áttelepült szlovák állampolgárok egyelőre nem Magyarországon veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat sem a háziorvosi, sem a kórházi ellátásban. A két faluban ugyanaz a háziorvos lát el gyógyítási feladatokat, továbbá a térség ügyeletét is ő végzi. A doktornő elmondása szerint látva a beköltözők nagy számát korábban tartottak a nyelvi nehézségektől, azonban eddig még nem jelentek meg náluk rendelésen szlovák állampolgárok. Ennek okát abban látja, hogy közel laknak Szlovákiához, és inkább visszajárnak orvoshoz, illetve szerinte az is megfigyelhető, hogy nagyon egészséges életet élnek, így feltehetően nincs is olyan sok egészségügyi problémájuk. Bár hozzáteszi, hogy nyelvi problémáktól továbbra is tartanak egy kicsit, hiszen bármikor előfordulhat, hogy a jelenlegi tendencia megváltozik, és Magyarországon veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Viszont az is tény, hogy nagyobb részük magyar nemzetiségű, így tudnak magyarul, tehát várhatóan ez nem lesz meghatározó probléma a jövőben.
