Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy
218 Reisinger Adrienn 3.3. Gyakorlati tapasztalatok A 2008-as kutatás kiterjedt a határ menti felsőoktatási intézményekre is (Reisinger 2009), ahol többet között arra kaptunk választ, hogy hány szlovák állampolgárságú hallgató tanul az intézményekben és milyenek a velük kapcsolatos tapasztalatok. A két évvel ezelőtti kutatást 2010 tavaszán kiegészítette egy minisztériumi interjú.4 A főbb kutatási eredmények a következők: A külföldiek felvételi eljárása gyakorlatilag nem sokban különbözik a magyar középfokú végzettséggel rendelkezőkétől. Amiben különbség van, az az, hogy a külföldiek hazájukban megszerzett érettségijét a magyar felsőoktatási rendszer középszintűként fogadja el. Ha az intézménybe való bekerüléshez felsőszintű szükséges, akkor Magyarországon be kell jelentkeznie a diáknak a magasabb szintű érettségire. Ezenkivül két éve a nyelvvizsgákért járó plusz pontok adásának gyakorlatában is új rendszer van. A felvidéki magyarok a korábbiakhoz képest a nyelvvizsga többletpontot nem kapják meg automatikusan a Szlovákiában szerzett érettségiért, csak abban az esetben, ha az érettségit szlovák nyelvű intézményben szerezték. Az eljárást - minisztériumi tapasztalatok alapján - az érintettek sértőnek találják, hiszen így a magyar nyelvű középiskolában végzettek diszkriminálva vannak, mert nem fogadják el érettségijüket szlovák nyelvű felsőfokú nyelvvizsgaként. Minisztériumi tájékoztatás alapján viszont a diplománál az intézményeknek már van lehetősége arra, hogy elfogadják az érettségit, mint a diploma feltételét jelentő nyelvvizsgát. A szlovák állampolgárságú hallgatóknak továbbá lehetőségük van arra, hogy ösztöndíj formájában (részképzés) maximum egy félévet (de általában 1-3 hónapot) magyar felsőoktatási intézményben töltsenek. Ennek célja elsősorban a magyar szaknyelv megismerésének lehetősége, szakdolgozat írása. A 2005/2006-os tanévig viszonylag népszerű volt ez a lehetőség, azonban azóta egy-egy tanévben kb. 20 fő él az ösztöndíj lehetőségével. A szlovákiai diákokat többféleképpen próbálják tájékoztatni a magyarországi lehetőségekről: — A magyar intézmények többsége végez toborzást szlovákiai középiskolákban, különösen amióta a magyar hallgatói létszám csökken.- Ezenkívül működik Szlovákiában információs szolgálat magyar oktatási lehetőségekről (ilyen szolgáltatás a többi határ menti országokban is működik). 2008. január 1-től a korábbi Agora Irodahálózat feladatát a határon túli információs irodák vették át, így Felvidéken a Szövetség a Közös Célokért civil szervezet (www.szakc.sk). Feladatuk többek között a tájékoztatás a magyarországi felsőoktatási rendszerről, a felvételiről, a magyar érettségi rendszerről, részképzéses tanulmányútra vonatkozó ösztöndíj lehetőségekről és az európai felsőoktatási lehetőségekről. A kutatási térségben egy felsőoktatási intézmény működik magyar oldalon, a mosonmagyaróvári Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar,5 ahol az ezredforduló óta kis mértékben, de csökkent a szlovák állampolgárságú tanulók száma, a 2007/2008-as tanévben számuk 47 fő volt. A csökkenés okát pontosan nem tudják megítélni, több tényező együttes megjelenése is közrejátszhat (pl. a képzési kínálat változása, a jelentkezők eredményei stb.). 4 Interjú Bcnkcd Lászlóval, 2010. március 24. Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest. 5 Interjú: 2008. április 22. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszcrtudományi Kar, Mosonmagyaróvár, Orbán Józscfné, Tanulmányi Osztály vezetője, egyetemi főtanácsos.
