Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Hardi Tamás: A szuburbanizáció jelensége és hatásai - határon innen és túl
16 Hardi Tamás növelte (19,2%-kal), munkahelyeinek számát pedig 3591-ről 5389-re (50,1%-kal). Biatorbágy a fenti ábra koordinátarendszerében viszont nem is lenne ábrázolható, mivel miközben lakosságszámát 7176 főről 8293-ra növelte, a munkahelyek száma 948-ról 2952-re nőtt (211,4%kal). E két település bevonása a vizsgálatba azt a véleményünket erősíti meg, hogy a Budapesti agglomeráció nyugati része erősen munkahely-orientált változást élt/él át, s ez nem csupán Budaörsöt, hanem a szomszédos, jó adottságú településeket is érinti. Atipikus szuburbán fejlődés kategóriájának nevezhetjük Gyál, Pécel, Főt és Érd csoportját, amelyek hasonló mértékben növelik népességüket és munkahelyeik számát. Köztük Érd az, amelynél mindkettő növekedése nagyon erős, de például Budaörssel összevetve elsősorban a lakóhelyi funkciója erősödik. Fejlődésük, arányaik hasonlóak az agglomerációs átlaghoz, csak nagyobb dinamikával ismétlik azt, nagyobb a letelepülő lakosok és munkahelyek száma. Esetükben tehát egy klasszikus, tipikus szuburbán fejlődést tapasztalhatunk, átlagon felüli dinamikával. Az átlaghoz leginkább Gödöllő és Gyömrő hasonlít, ahol a munkahelyek természetes mértékű növekedése s mellette lakosságszám-növekedés is tapasztalható. Az ábra tanulsága, hogy a budapesti agglomeráció nyugati és északnyugati irányában tapasztalhatunk elsősorban egy posztszuburbán átalakulást. Az öt elkülönülő település (Dunaharaszti, Budakeszi, Pilisvörösvár, Piliscsaba és Budaörs) közül Dunaharaszti növekedése elsősorban a telephelyes iparnak köszönhető, míg a négy, hegyek közé szorított település esetében egyértelműen a szolgáltató szektor, valamint a „negyedik” szektor (felsőoktatás, kutatás) telepítette ki a munkahelyeit. Ez az utóbbi megállapítás Piliscsabára érvényes, ahol az egyetemi képzés a lakosságszám növekedéséhez is hozzájárult. A Zsámbéki-medence fejlesztési tervei, amelyek a K + F kapacitás növelését célozzák, beleillenek ebbe a képbe, még akkor is, ha az aktuális tervek éppen lekerültek a napirendről. Vidéki városainknál is növekszik a szuburbán térség foglalkoztató szerepe. Győr példáján keresztül láthatjuk, hogy a letelepülő vállalkozások egyre inkább az agglomerációt részesítik előnyben. A győri agglomeráció gazdasági súlyának vizsgálatához a 10 főnél többet foglalkoztató, működő vállalkozások számának alakulását vizsgáltuk az 1999-es és 2007-es éveket összehasonlítva. 1. táblázat. A Vállalkozások megoszlása a foglalkoztatottak száma szerint 1999; 2007 A vállalkozás nagysága 10-19 fó 20-49 fó 50-249 fó 250-499 fó 500 fó felett Összesen Év 1999 2007 1999 2007 1999 2007 1999 2007 1999 2007 1999 2007 db db db db db db db db db db db db Ország 1565218461 9034 9982 5371 5088 613 512 480 41231150 34455 Régió 1551 1656 878 884 583 535 79 54 60 56 3151 3185 Megye 745 821 397 413 270 261 40 26 24 30 1476 1551 Agglomeráció 371 412 194 203 130 132 19 13 17 17 731 777 Agglomeráció Győr nélkül 72 88 28 46 21 19 1 3 1 1 123 157 Győr 299 324 166 157 109 113 18 10 16 16 608 620 Forrás: KSH adatok alapján saját számítások Az összehasonlítás eredményképpen látható, hogy egy enyhe koncentrálódási folyamat megy végbe a régión belül. A régió részesedése az országos adatokból csökkent a két időpont között,
