Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)

Hardi Tamás: A szuburbanizáció jelensége és hatásai - határon innen és túl

A szuburbanizáció jelensége és hatásai...15

2. ábra. Az agglomerációs társközpontok funkcióváltozása a kilencvenes évtizedben

50.0 —i

oo

CŇ

ó

c*

CDM

« 25,0-0,0--25,0 -i i n i

0,0 10,0 20,0 30,0

Lakónépesség számának növekedése (1990-2001. %)

Forrás: KSH adatok alapján szerkesztette Hardi Tamás

Az ábrából jól kiolvashatók az egyes települések fejlődésének jellemzői. Lakosságszámban és a munkahelyek számában egyszerre csak Vác veszített a kilencvenes évtizedben. A többi település egyértelműen növelte a népességét, így a népességnövekedés mértéke és a munkahelyek számának változása alapján tehetünk közöttük különbséget.

Bizonyos települések egyértelműen elindultak egy funkcióváltás irányába. Láthatjuk, hogy Szigetszentmiklós és Szentendre esetében a lakosságszám erős növekedését a munkahelyek számának csökkenése kísérte, tehát a lakóhelyi funkció erősödött.

A másik véglet, a foglalkoztatói szerepkör erősödése Dunaharaszti, Budakeszi, Budaörs, Piliscsaba és Pillisvörösvár esetében figyelhető meg. Valamennyi település erősen vonzó lakhelyet biztosít, különösen Budaörs és Piliscsaba, de munkahelyeik számának növekedése jelentősen meghaladta a lakosok számának növekedését. Valójában ők azok, akik a szuburbanizáció egy következő fázisába léptek, ahol a lakóhelyek növekedése mellett a munkahelyek számának dinamikus növekedése tapasztalható, s munkaerővonzó képességük már nem csak az agglomerációban, illetve a központi városban, hanem az agglomeráción kívül is érvényesül.

Biatorbágy és Törökbálint is a dinamikusan növekvő, munkahelyi szerepkört felvevő, ingázó célponttá váló települések közé tartozik. Törökbálint lakosságszámát 9459 főről 11 278-ra