Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)

Somlyódyné Pfeil Edit: Lehetőségek a szuburbán önkormányzatok intézményesített együttműködésére

158 Somlyódyné Pfeil Edit

Ennek a kétszintű szervezetnek a létrehozására a magyar oldalon többféle megoldás kínálkozik, attól függően, hogy közjogi vagy magánjogi síkon gondolkodnak a partnerek.

4.1. Magánjogi szervezeti fonnák

Magánjogi szervezeti forma alkalmazása esetén- köz- és magánjogi alanyok integrálására egyaránt alkalmas, rugalmas szervezet létesíthető- a közhatalmi feladatok fogadására nem alkalmas, viszont közszolgáltatás szervezésére alkalmassá tehető.

A szervezeti forma lehet- gazdasági társaság- nonprofit gazdasági társaság- egyesület, társadalmi szervezet stb.

Magánjogi szervezeti forma választása mindig ott problémamentes, ahol a közigazgatási feladatok és hatáskörök az együttműködés működési területén kívül esnek. A magánjog által szabályozott egyesület vagy társadalmi szervezet akkor jöhetne szóba, ha az alapító önkormányzatok kizárólag koordinációs tevékenység végzésére hoznák létre közös szervüket. Az egyesület egyébként megfelelő formát kínál a köz- és magánjogi jogalanyok integrálására, tehát a partnerség szellemének kifejezésre juttatásához. Más országok gyakorlatában például az egyesület alapítása nem számít kivételesnek, azonban vizsgált területünk igényeit ez a formáció nem feltétlenül elégíti ki.

Tekintettel arra, hogy a pozsonyi agglomeráción belül elsődlegesen közszolgáltatási, illetve közigazgatási feladatok összehangolására keresik a felek a megoldást, kevéssé van realitása gazdasági társaságok alapításának, mint korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság létesítésének, aminek önkormányzatok egyébként alapítói és tagjai lehetnek.

Nem zárható ki nonprofit gazdasági társaság alapítása sem, aminek differencia specificája, hogy tevékenységét nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül végzi. S bár üzletszerű gazdasági tevékenységet folytathat, annak eredményét nem oszthatja fel a tagok között. E hátrányos jellemzője ellenére értékelendő, hogy a polgárjog szabályozása alá eső szervezetnek alapítói önkormányzatok, természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok egyaránt lehetnek. Ennek következtében a partnerség elvét maradéktalanul ki tudja elégíteni. Az új, 2006-ban elfogadott gazdasági társasági törvény alapjaiban megváltoztatta a közhasznú társaságra vonatkozó szabályokat, az irányadó rendelkezések átkerültek a Polgári Törvénykönyvből a Gt.-be.

A hatályos Gt. 4. §-a szerint- gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is alapítható, ebben az esetben nonprofit gazdasági társaságnak nevezzük- bármely gazdasági társasági formában alapítható és működtethető- a társaság nonprofit jellegét a cégnévben a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni.

Nonprofit gazdasági társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, ilyen típusú társasággal egyesülhet, illetve nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét. A közhasznú szervezetté minősítést külön törvény határozza meg, továbbá azt is, hogy nonprofit gazdasági társaság milyen előfeltételek fennállása esetén minősül közhasznúnak. A közhasznú tevékenységet a társasági szerződésben meg kell határozni, s ezt a fajta szer-