Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)

Hardi Tamás: A szuburbanizáció jelensége és hatásai - határon innen és túl

14

Hardi Tamás

1. ábra: A pozitív vándorlási egyenleget felmutató települések Magyarországon 2002-2007 között (vándorlási nyereség: fő/1000 lakos)

■ 120 <

■ 80-120 ■ 40 - 80

S 20-40 □ <20

Forrás: KSH adatok alapján saját számítás és szerkesztés.

A szuburbanizáció nem csupán a lakosság kiköltözését jelenti. A lakóhelyi szuburbanizáció mellett beszélnünk kell a munkahelyek, a szolgáltatások, a rekreációs tevékenységek kitelepüléséről is. A város környéki településeken növekszik a munkahelyek száma, a városi cégek telephelyeiket kiköltöztetik, s ugyanakkor számos szolgáltatás (pl. bevásárlóközpont) is már a városhatáron kívül jön létre. Mindez természetesen nem egyenletesen megy végbe. Vannak települések, ahol a lakosságszám gyarapszik, vannak, amelyek esetében a munkahelyek száma nő, s van, ahol mindkettő. A mellékelt ábra a budapesti agglomeráció városai lakosságszámának és munkahelyszámának változását mutatja 1990 és 2001 között. Ábránkon keresztül, a budapesti agglomeráció példáján láthatjuk, hogyan alakítja át a szuburbanizáció egy-egy település, egyegy övezet funkcióját.