Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Hardi Tamás: A szuburbanizáció jelensége és hatásai - határon innen és túl
A szuburbanizáció jelensége és hatásai...13 nyokba tud az agglomeráció terjeszkedni, s a határok megnyílása ehhez kedvező helyzetet teremtett. Tehát a kiköltözést több dolog is motiválta, léptékét tekintve kezelhető, megfelelő odafigyeléssel. A szuburbanizáció tehát egy gyors folyamat, amelynek nem csupán okai, de hatásai is érdekesek a kutató számára. A határon átnyúló változata pedig még különlegesebb élethelyzeteket teremt, s felerősítheti ezeket a hatásokat pozitív és negatív irányban egyaránt. Viszonylag kis létszámú népességet érint (jelenleg kb. 3000 szlovák állampolgár él a vizsgált térségben), de ez a létszám tovább növekedhet, s észre kell vennünk, hogy egykori perifériánk ma egy főváros agglomerálódó zónájába került annak előnyeivel, hátrányaival egyetemben. Ezt az uniós integrációs folyamatok egy különleges földrajzi helyzetű térségének lokális megjelenéseként értékelhetjük. Jelen tanulmányban bemutatjuk a szuburbanizáció jelenségét, s elsősorban magyarországi példákon a már lezajlott folyamatokat. Ezek a példák bemutatják, hogy hogyan alakult át a központi települések helyzete, s a szuburbán települések funkciója. A folyamat Budapest esetében a kilencvenes évek elejétől tapasztalható a mai formájában, mig vidéki városaink az évtized végén kapcsolódtak be. Tanulmányunk e példák segítségével vázolja fel a folyamat általános jellemzőit, hatásait. 2. A SZUBURBANIZÁCIÓ FOLYAMATA A szuburbanizáció jelensége a nagyvárosok környékén az egész világon tapasztalható folyamat. Pontos meghatározására számos definíció született, amelyek némiképp eltérő módon értelmezik a jelenséget (Tímár 1999). Maga a jelenség a városok térbeli szétterülésének tekinthető, mely a város közigazgatási határán kívül valósul meg. A folyamat a városi lakosok, a vállalkozások, a szolgáltatások kitelepülését jelenti a város határán kívül eső, közeli településekre. A szuburbanizáció jelensége szinte törvényszerűen követi a városok robbanásszerű növekedését. Ekkor a város növekedése rendszerint megáll, s a város körüli gyűrű kezd el növekedni (Enyedi 1988). A statisztikák ekkor a falusi népesség számának növekedését rögzítik, hiszen a város környéki települések községeknek (falvaknak) számítanak, holott a szuburbán zónában ezek a települések már a város térben kiterjesztett részeinek tekinthetők. Jellemző, hogy előbb csak néhány település, majd egész zónák lakosságszáma kezd el növekedni. Ez a növekedés rendkívül gyors is lehet, tapasztalhatjuk, hogy kisebb települések akár egy évtized alatt is megduplázhatják lakóik számát. A közlekedési lehetőségek alapvetően befolyásolják a kiköltözés lehetőségét és irányát. A tömegközlekedés megjelenése után a közlekedési pályák mentén alakultak ki a szuburbiák, míg igazán nagy lendületet a személygépkocsi elterjedése adott a folyamatnak, amikor egy város körül már széles övezetekben terülhettek szét a lakónegyedek. Tehát a közlekedés technikai fejlődése lehetőséget teremtett a szuburbiák létrejöttéhez. Alábbi ábránk azokat a településeket mutatja, amelyek állandó lakhely szerinti vándorlási egyenlege 2002 és 2007 között pozitív volt, tehát többen költöztek oda, mint ahányan elköltöztek az adott időszakban. Jól látszik, hogy nagyobb városaink népességüket vesztették vagy stagnáltak, tehát nem rendelkeztek vándorlási többlettel (lásd Budapest, Győr, Szombathely, Veszprém, stb.), míg a körülöttük lévő gyűrűben a beköltözők száma erősen növekedett (Hardi 2002; Szebényi 2006; Bajmóczy 2006).
