Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. Lászlóról szóló írások
SZARKA LÁSZLÓ szai azonban mindenkit hívtak, sőt fenyegetőzésekkel akarták rábírni a magyarokat, hogy szlovákoknak jelentkezzenek. Vagyunk olyan erősek, hogy bevalljuk - sok helyen sikerült az erkölcsi nyomás, ahol pedig szükségesnek látszott, testi erőszakot is alkalmaztak. Keletről nyugatra a nyelvterület szélessége szerint bírt fokozatosan ellenállni a magyarság a jövőért valló aggódásában a nemzetisége mellett. Kassa, Rozsnyó, Rimaszombat és Losonc környékén olyan nagy volt a nyomás, hogy egyes helyeken, különösen a városokban 90-95 % is reszlovakizált. Az említett sávtól nyugatra a jelentkezők száma egyre csökkent. A csallóközi kerületekben a számarány 17-19 %. Itt is vannak 80 %-(os) reszlovakizált terepülések, de ezek gyéren szórványosak, mélyen beleágyazva a magyar etnikumba. De nézzük meg közelebbről a reszlovakizáció okait! A csehszlovák kormány a februári ún. földstatisztikai lappal tapogatózott a magyarok létszáma iránt, de akkor kedvezőtlen lett volna a reszlovakizálás. Ki kellett várni a magyarországi gazdasági élet mélypontjait. A keleti kerületekben a falu várakozva fogadta a reszlovakizálást. A városi intelligencia, akitől útmutatást várt, azonban nem bírta megállni a helyzetet. Miért? A népbíróságokra eddig be nem idézett reakciósok titokban remélték, hogy a szlováknak való jelentkezésükkel megmenekülnek a népbíróságoktól. Ez a réteg annyira exponálta magát, hogy megijedt a lecsatolás gondolatától. Egy kassai volt tanügyi tanácsos kijelentette - Itt CSR-ban (sic) legfeljebb széttelepítenek, Magyarországon azonban oroszok vannak! A nyugdíjasok a megígért nyugdíj reményében jelentkeztek. Az iparosok iparuk megvonástól (való) félelmükben reszlovakizáltak. A munkásság a jelentkezések erkölcsi nyomásának engedett. A falu egyedül maradt s az egyedüllét félelmében kénytelen volt jelentkezni. Érdekes eseteket figyeltünk meg, egyes falvakban, különösen a Csallóközben, mindössze 2-3 család reszlovakizált, ellenben vannak olyan faluk is, ahol 90 %. Az intelligencia útmutatása nélkül egymást ijesztgették a kitelepítés mumusával. A reszlovakizációból le kell vonnunk a tanulságot - nincsen felelős polgárságunk. A magyarság ereje csak a parasztságban és a munkásságban van. A reszlovakizáció adatai: 650 ezer magyarból 220 ezer reszlovakizált (Ez az adat a reszlovakizáció első, 1946 május-júniusi szakaszára vonatkozik - Sz. L.) Mi lesz a reszlovakizáltak sorsa? A reszlovakizáltak jelentkezését felülbírálják. Október végére a csehszlovák kormány meg akarja oldani a földreformot - konfiskáció útján. Az egész Felvidéken elkezdődtek újra a népbíróságok. Minden magyart az 5-ik paragrafussal (kollaboránság) vádolnak. Ezen paragrafus értelmében elítélteknél vagyonelkobzást lehet eszközölni. A legtöbb városban megalakultak az úgynevezett áttelepítési bizottságok, melyek több évi működésre kaptak rendelkezést, vagyis ezek (Megjelent: Ablonczy Balázs-ifj. Bertényi Iván-Hatos Pál-Kiss Réka: Hagyomány, közösség, művelődés. Tanulmányok a hatvanéves Kosa László születésnapjára. BIP, Budapest 2002. 538-548.) 514
