Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Tanulmányok - Simon Attila: Arany Albert László élete és kora
SIMON ATTILA A fenti kudarcok ugyan tovább növelték Arany megkeseredettségét, ám munkakedvét nem csökkentették. Az inkább egészségi állapotának a függvénye volt, hiszen 1964-es operációja után csak nagyon lassan nyerte vissza erejét. A Király Péternek írt levele szerint 1965 januárjában mindössze napi egy órát tudott dolgozni, ám saját maga ezt is javulásként élte meg.68 69 70 Ekkor már egy hosszabb tanulmányon dolgozott, amelyben az orosz fonológus, Trubetzkoy nyelvelméletének kapcsán saját fonológiai felfogását igyekezett kifejteni.“ Miután a Trubetzkoy-tanulmányt befejezte, a neves nyelvész, Jakobson legújabb munkáinak elemzésével, illetve az ősmagyar nyelv rendszerével foglalkozott.TM Szintén tervbe vette a Rozsnyó környéki nyelvjárás történeti szempontú feldolgozását, de a körülmények nem tették lehetővé a munka befejezését. 1965 végén egy hosszabb tátrai gyógykezelésen vett részt, így az 1966-os évbe újult erővel lépett be. Ennek is köszönhető, hogy az év folyamán két hosszabb útra is vállalkozott. 1966 augusztusában a debreceni nyelvészkongresszuson tartott előadást (igaz, gyengesége miatt az előadása második részét már egyik kollégája olvasta fel)71 72 73 az ősmagyar nyelvvel kapcsolatban.12 Innen egyenesen a bécsi Fonológiai Napokra utazott, ahol Axiomatische Probleme der Phonologie címmel tartott felolvasást.7’ Két hónapra kapott vízumának74 köszönhetően Bécsben élő fél testvérénél hosszabb időt is eltölthetett, s az itteni kezeléseknek köszönhetően egészségi állapota is javult némileg. Szintén Zagiba Ferenc közvetítésével vette fel Arany a kapcsolatot a hamburgi egyetem Finnugor Szemináriumának igazgatójával, a neves altajiszdkai szakemberrel, Décsy Gyulával, akit annak idején Pozsonyban még diákként ismert meg.75 Az ő révén Arany belépett az Uráli- Altáji Társaságba, s publikálási lehetőséghez is jutott. A társaság évkönyvében, az Ural- Altaische Jahrbücherben 1967-ben Laziczius Gyula angol nyelvű kötetéről írt recenziót, 1969- ben pedig egyik utolsó nyelvészeti tanulmányát jelentette meg.76 Szintén Décsy közbenjárás-68 Fórum Kisebbségkutató Intézet, Arany A. László hagyatéka. 16. doboz, Arany A. László levele Király Péternek. 1965. január 15. 69 A tanulmány már csak a szerző halála után jelenhetett meg a Nyelvtudományi Közleményekben, Arany A. László: Trubetzkoy nyelvelméletének és fonológiájának lélektani és logikai alapjai. Nyelvtudományi Közlemények, LXIX. évf. 125-145.. 345-363. 70 Ez a munkája már szintén csak halála után látott napvilágot. Das system der finnisch-ungrischen und der urmadjarischen Sprache. In Congressus Secundus Intemationalis Fenno-ugristarum Helsingiae habitus 23- 28. VIII. 1965. Pars I. Acta Linguistica, 1968, 17-23. 71 Vörös Ottó szíves közlése. 72 Előadása a Nyelvtudományi Értekezésekben is megjelent. Arany A. László: Az ősmagyar nyelv szerkezetrendje és érvényesítése. Nyelvtudományi Értekezések, 1967. 58. sz. 67-70. 73 A felolvasás szövege nyomtatásban Arany A. László: Axiomatische Probleme der Phonologie. In Phonologie der Gegenwart. Vorträger und Diskussionen Anlässlich der Internationalen Phonologie-Tagung in Wien. 30.VIII.—3.IX. 1966. Red. J. Hamm et al. Graz - Wien - Köln, Hermann Böhlauss Nacht., 1967. 382—385. 74 A vízumkérelmét Arany azzal indokolta, hogy súlyos beteg, aki látni szeretné testvérét. 75 Décsy 1925-ben született a mátyusföldi Negyeden. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte. A második világháborút követően Nyugatra emigrált, s Németországban telepedett le. Az 1970-es évek második felétől az USA-ba költözött, ahol a bloomingtoni Indiana Egyetem ural-altáji tanulmányok tanszékének vezetője lett. Lásd Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Elektronikus változat. OSZK, 2006, 61., http://www.federatio.org/mi_bibl/Borbandi_NyumirLexikon.pdf. 76 Das Finougrische und das Urungarische in der eurasischen Lautlandschaft. Ural-Altaische Jahrbücher. 1969, 112-127. 48
