Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)

Arany A. Lászlóról szóló írások

SÁNDOR ANNA A KOLONI NYELVJÁRÁS VÁLTOZÁSAI ARANY A. LÁSZLÓ GYŰJTÉSE ÓTA

Kolon Arany A. Lászlónak és Putz Évának köszönhetően egyike azon kevés szlovákiai magyar községeknek, melynek nyelvjárásáról tudományos megalapozottságú mű keletkezett, s ezáltal lehetővé válik nyelvjárásának diakrón szempontú változásvizsgálata is, ugyanis a korszerű nyelvjárási, dialektológiai kutatások nemcsak a nyelvjárások nyelvi rendszerét boncolgatják, hanem azok változásaira is felhívják figyelmünket. A változásvizsgálatok fellendülését és térhódítását azok a nyelvi átalakulások tették szükségszerűvé, amelyek szinte szemünk előtt mennek végbe, s így születésük és visszaszorulásuk folyamatában ragadhatok meg. Mivel azonban e változások okai nem csupán - vagy nem elsősorban - magában a nyelvi rendszerben keresendők, ezért természetes, hogy a nyelvjáráskutatók a társadalmi háttér vizsgálata felé fordulnak, vagyis a nyelvjárásleírásokban a változásvizsgálatot és a szociolingvisztikai szempontok érvényesítését rendkívül fontosnak tartják.

De vajon változott-e Kolon nyelve és nyelvhasználata Arany A. László gyűjtése óta?

Tudom, hogy az igenlő válaszhoz nem szükségeltetik okvetlenül nyelvészeti szakismeret, hiszen a gyűjtések folyamán maguk az adatközlők is, hol kérkedve, hol egyszerűen csak megállapítva, utalnak arra, hogy a mai középkorúak és fiatalok beszéde különbözik a „rígi öregek” beszédétől, vagyis változik. E megállapításhoz ha nem is, de a nyelvi változások okainak, jellegének és mértékének meghatározásához csakis a nyelvészeti kutatási módszerek és eszközök segítségével juthatunk el.

Vizsgáljuk meg először a nyelvi változásokat kiváltó társadalmi okokat, hiszen a nyelv mindig valamilyen társadalomban keletkezik és működik (lásd Deme László: A beszéd és a nyelv. Budapest, 1987, 160), s így természetes, hogy a társadalomban végbemenő változásokat a nyelv és a nyelvhasználat is tükrözi.

Arany gyűjtése óta Kolon gazdasági élete és társadalma is gyökeres változáson ment át, s a hagyományos paraszti gazdálkodás felbomlása következtében a község addig egységes társadalmi képe is megváltozott, különösen a műveltség, a foglalkozás és a nemzetiségi öszszetétel terén.

Az 1991-es népszámlálás adatai alapján az 1432 lakosból 150 körüli az érettségizettek száma (34,2%), és 17 főiskolát vagy egyetemet végzett (1,2%) - többen végeztek, csak nem maradtak a községben - lakik a községben. A 665 produktív életkorú koloni lakosból 478- nak a községen kívül van munkahelye (71,9%). A 665-ből 372 munkás (56%), 237 alkalmazott (34%) a többi egyéb. A nemzetiségi megoszlás szerint 33,9% szlovák nemzetiségű és 63,7% magyar nemzetiségű.

Hogyan tükröződnek vissza ezek a statisztikai adatok a nyelvhasználatban?

Vegyük először szemügyre a műveltség hatását nyelvhasználatunkra! A vizsgált időszakban, ahogy láttuk, lényegesen megnőtt az érettségizettek és a főiskolát vagy egyetemet végzettek száma, s azt gondolhatnánk, ha az értelmiséget a népességnek ezen műveltségi cso477