Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. Lászlóról szóló írások
UTÓSZÓ an rekonstruálhatatlan, ezért ezek a részek betűhíven kerülnek közlésre.) Mégis, koloni származásomnál fogva, a nyelvjárás mai használatának ismeretében bizton állíthatom, hogy a közölt íráskép változatok sok esetben nem az adatközlők egyéni nyelvhasználatából adódnak, hanem elhallásról, pontatlan lejegyzésről van szó. Néhány esetben az sem zárható ki, hogy nyomdahibával állunk szemben. Példaként említem, hogy Kolonban ma is, a legfiatalabb korosztály nyelvhasználatában is kizárólagos a nem tagadószó és a be-, illetve a le- igekötő nëm, bë-, lë- alakban ejtése, míg a Putz által közölt szövegben mindkét forma előfordul. A nyílt e és a zárt é hibás lejegyzése néhány esetben értelemzavart is okoz a szövegben, pl.: értem (határozószó) és értem (ige) - „hogy értëm à bàbâ szive në fájjon” és „tálán értem gyünnek”. Ugyancsak ma is általánosan fő- alakban használatos a. fel- igekötő. Újabban előfordul a. föl- forma is, de semmiképpen sem a fel- (fëltëttik-főtéttík vagy foltét tik). Több helyen hibásan jegyzett le a szerző olyan eseteket, ahol kiesett a szótagzáró / (ínekének - ínekőnek). Ha a szótagzáró / megmarad, a -vei rag akkor sem szerepelhet -vél alakban (vízvél — vízvei vagy vizvç). Eléggé következetlen volt a lejegyző a hasonulások és a hosszú mássalhangzók jelölésében is (lesz, léssz). A koloni nyelvjárásban ismeretlen az együtt (határozószó) kifejezés. Ilyen értelemben az égybe használatos. Az együtt, a sorrend kifejezések a szöveg összeállítása során, utólag kerülhettek a leírásba. Mindezeket a vitatható, illetve hibás alakokat az áttekinthetőség kedvéért külön jegyzékben sorolom fel. A jegyzékbe besoroltam olyan szavakat is, amelyeken a hiperurbanizmus tükröződik, és nem tekinthetők a nyelvjárás szerves részének (pl. csolkol). Végül egy kiegészítés a tájszavak jegyzékéhez (lásd Szójegyzék). A „hassírollyam” kifejezést „hagy sérâjjàm" alakban jegyeztem le 1988-ban. Kötetlen szövegben már nem használják, kizárólag az I. részben közölt 6. számú dal szövegében fordul elő. Jelentése: sétálni (hadd sétáljam végig). A kötet újrakiadásának előkészítése során óvakodtunk a komolyabb szövegbeli és egyéb beavatkozásoktól. Csupán a bevezető tanulmányon javítottunk helyesírásilag, magát a könyv struktúráját is érintetlenül hagytuk. Munkám során derült fény arra, hogy az eredeti kiadás kottaképét a ritmikus alapértékek leegyszerűsítése és az eredeti dallamok felületes átértelmezése jellemzi. Hogy a máig is énekelt dallamoknak az egyöntetűbb és gazdagabb kottaképe is megőrződjék, az eredetiek mellett ezeket is közöljük Németh Imre koloni gyűjtéséből, a gyűjtő lejegyzésében. Szerencsés véletlennek tekinthető, hogy Arany A. László hagyatékában rátaláltunk a könyvben szereplő fényképek negatívjaira, így az újrakiadásba kerülő képek ezekről készülhettek. A könyv fényképanyagát négy, 1942-ben készült képpel egészítettük ki Putz Éva koloni, illetve zsérei gyűjtéséből (a XXL, XXII., XXIII., XXIV. sz. képek). Végezetül szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akik a kötet előkészítése során segítségemre voltak, különösen Lipcsey Gyula bácsinak, aki Arany hagyatékából a képeket s több fontos dokumentumot a rendelkezésemre bocsátott, Németh Imrének a könyv zenei anyagának értékeléséért és Sima Ferencnek a nyelvjárási anyag hibajegyzékének összeállításához nyújtott szakmai tanácsaiért. (Megjelent: Putz Eva: À kolonyi làgzi. Bratislava, Madách Könyv- és Lapkiadó, 1989, 147-160. AJj Mindenes Gyűjtemény Könyvtára./) 457
