Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)

Arany A. Lászlóról szóló írások

ARANY A. LÁSZLÓ 1909-1967

Elméleti fonológiai műnek számít voltaképpen a koloni könyve is; ez a szempont és igény átszövi egész munkásságát. Abban az időben dolgozott, amikor a fonológia nemcsak a nyelvleírás egy szintje volt, hanem az elméleti és egzakt igényhez való elkötelezettség kifejezése is. Halála évében jelent meg a már hivatkozott nagyszabású tanulmánya folyóiratunkban. Ez az írás részben kritikai: Trubetzkoy elméletét teszi mérlegre; kisebb részben pedig építő: saját nyelvelméletét körvonalazza. A nyelvelmélet és a fonológiai elmélet mindkét esetben igen közel kerül egymáshoz. A tanulmány nem könnyű olvasmány, látszik rajta, hogy a szerzőnek sok. túl sok ideje volt elkészítésére. A hatvanas években azonban világviszonylatban ez a legjelentősebb Trubetzkoyról szóló írás, s egyik legértékesebb fonológiatörténeti tanulmány. Mivel kritikája abban az irányban mozog, amelyben a fonológia az elmúlt negyed században továbbfejlődött, írása nemcsak történeti jellegű, hanem elméleti szempontból is aktuális.

Másik ragyogó rövid írása hamarosan magyarul is olvasható lesz: Axiomatische Probleme der Phonologie. Megjelent a Phonologie der Gegenwart című kötetben, amely Bécsben, 1966-ban tartott nemzetközi fonológiai ülés eredményeit közli (= Wiener Slavistisches Jahrbuch, VI. Pótkötet, 382-385).

Magyar néprajzi és művelődéstörténeti munkásságának első darabja színvonalas ismeretterjesztés: A szlovákiai magyarság néprajza című tanulmánya A szlovákiai magyarság élete. 1938-1942 (Budapest, Atheneum, 1942) című kötetben jelent meg (181-198. p.). Önálló kiadványban is napvilágot látott (Pozsony, 1941. Szlovákiai Magyar Közművelődési Könyvtár, 16 lap). - A rozsnyói bányamúzeumban három bányászattörténeti művet írt, mindhárom a Bányász Szó című periodikában jelent meg, ez azonban nem található meg Magyarországon. - Kéziratban maradt Rozsnyó kialakulása, neve és nyelve című dolgozata (59 gépelt lap). - A magyar néprajz területén nem volt olyan szintű alkotó, mint a fonológia és általában a nyelvtudomány terén; de ezek a munkái is figyelemre méltó összefoglalások és adalékok. Egy szlovákiai magyar nyelvész számára az ottani magyar nemzetiség teljes problematikája lényeges, különösen akkor, ha az együtt élő népek nyelvi kölcsönhatásának problematikájával is foglalkozik.

A debreceni nyelvészkongresszuson még részt vett. Ekkor már nagyon beteg és fáradt volt. Nagy elégtétellel hallotta a fiatal magyar nyelvészek előadásait. Azzal a meggyőződéssel távozott közülünk, hogy mintegy emberöltővel később a magyar nyelvészek, főleg fonológusok abban az irányban haladnak, amelyet ő már a harmincas években előrelátott.

(Megjelent: Szépe György: Arany A. László 1909-1967.

Nyelvtudományi Közlemények, 1970, 213-216. p.)

445