Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Tanulmányok - Simon Attila: Arany Albert László élete és kora
SIMON ATTILA jutott elutasító álláspontra. Arany a kassai múzeum igazgatójának, Márkus Mihálynak írt levelében említést is tesz arról, hogy „az ismert jóindulatúak a KNV [Kerületi Nemzeti Bizottság — S. A.] káder-osztályát mozgósították ellenem”." Márkus válaszában a kinevezés halogatását leginkább annak tudja be, hogy senki sem meri vállalni azért a felelősséget. Arra az esetre pedig, ha Arany végül nem kapná meg a kinevezését, azt a „tervet” vázolja fel, hogy ideiglenesen valamelyik kassai múzeum vállalná a rozsnyói intézmény igazgatását, s ők pedig Aranyt bíznák meg a múzeumi munkálatok vitelével. Végül Arany 1955. október 1-jei hatállyal mégis elfoglalhatta múzeumi állását, igaz a Járási Nemzeti Bizottság Oktatási és Kulturális Szakosztályától csupán november 6-án kapta meg a visszamenőlegesen október 1-jétől érvényes kinevezési határozatot. 1955 őszétől tehát Arany párhuzamosan két feladatot látott el: rendezte a levéltár anyagát, s készítette elő a múzeum megnyitását. Levéltári (s részben múzeumi) ténykedéséről saját maga ekképpen számol be egy rövidebb életrajzában: „Munkám során létrehoztam a városi levéltár önálló bányászati részlegét; mintegy 500 értékes történelmi forrásdokumentumot szereztem; összegyűjtöttem és feldolgoztam az összes Rozsnyó város középkori történetére vonatkozó forrást; A gyűjteményt a középkori bányajáratok feltárásából származó leletekkel egészítettem ki és összeállítottam Rozsnyó középkori bányászatának történetét. Mintegy 300 fotót készítettem a városi levéltár legértékesebb forrásairól.”55 56 Emellett részt vett az Andrássyak Krasznahorkán lévő levéltárának a rendszerezésében is, amely munkáról készült jelentése megőrződött hagyatékában.57 A Járási Múzeum igazgatásának elvállalásával Arany nem kis feladatot vett a vállára, hiszen a kezdeti hónapokban alkalmazottak nélkül, egyedül kezdte meg munkáját, s csupán a múzeum hivatalos megnyitása előtti hetekben kapott maga mellé egy alkalmazottat, aki egyszerre volt tárlatvezető és takarítónő. A múzeummal kapcsolatos legfontosabb feladat magának az épületnek a helyreállítása, a múzeumi célokra való alkalmassá tétele volt. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a gyűjtemény számbavétele, felmérése, értékelése és egyben kiegészítése is. Komoly szakmai feladatot jelentett a múzeumi tárlatok kialakítása, amelynek tervezetét Arany 1955 december elején készítette el, s amelyet egy előzetes a kassai megbeszélés után az 1955. december 14-én Rozsnyón összeülő tanácskozás vitatott meg. A tanácskozáson, amelyre a helyi és kerületi párt- és állami szervek képviselői mellett a szlovák múzeumok szakemberei kaptak meghívást, több kifogás is elhangzott Arany elképzeléseivel szemben. Múzeumfejlesztő tervezetét többen maximalistának, illetve anyagi okok miatt kivitelezhetetlennek tartották, mások azonban pártfogolták a tervezet maximalizmusát. Néhány jelenlevő azt hiányolta, hogy a kiállítási terv kevés teret biztosít a munkásmozgalom bemutatásának, mások pedig a történelmi korok túl nagy súlyát kifogásolták az első köztársaság és a „megszállás” időszakával szemben, s azt, hogy a tervezet nem domborítja ki eléggé, hogy a munkásosztályon belül nem voltak nemzetiségi ellentétek.58 A tanácskozáson jelenlevők azonban az Arany által beterjesztett tervezetet végül 55 Fórum Kisebbségkutató Intézet, Arany A. László hagyatéka. 1. doboz, Arany A. László levele Márkus Mihályhoz. 56 Fómm Kisebbségkutató Intézet, Arany A. László hagyatéka. 1. doboz, Životopis. 57 Fórum Kisebbségkutató Intézet, Arany A. László hagyatéka. 17. doboz, Úradný záznam o vytriedovaní rodinného archívu Andrássyovcov, konaného v archíve hradu Krásna Hôrka dna 11. okt. 1955. 58 ŠOA Rožňava, Okresné múzeum v Rožňave, 5492/1955. 42
