Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)

Tanulmányok - Simon Attila: Arany Albert László élete és kora

ARANY ALBERT LÁSZLÓ ÉLETE ÉS KORA megalapozottnak és kivitelezhetőnek minősítetve kisebb korrekciókkal elfogadták, s így 1956 elejétől megkezdődött a tárlatok kiépítése. Ebben különösen a kassai Kelet-Szlováki­ai Állami Múzeum nyújtott nagy segítséget, de gazdag anyaggal gyarapította a rozsnyói múzeum állományát a Selmecbányái Dionýz Štúr Bányászati Múzeum, a Betléri Kastély­­múzeum, a kassai Műszaki Múzeum vagy épp a rimaszombati Járási Múzeum is. Ennek ér­dekében Arany kiterjedt levelezést folytatott a szlovákiai múzeumok általa ismert szakem­bereivel, s jelentős mértékben ennek a személyes kapcsolatrendszernek is volt köszönhető az egyes múzeumok segítsége.” Arany tanítványi körében A rozsnyói Járási Múzeum hivatalos megnyitójára végül 1956. május 13-án került sor. A megnyitón a díszegyenruhába öltözött bányászok között Arany A. László tartotta az ünnepi beszédet, s fellépett a Csemadok központi énekkara is. Arany azonban nemcsak a múzeu­mot mint kőintézményt indította újra, de megpróbálta újraszervezni az 1945-ig élénk múze­umpártoló civil tevékenységet is. Ennek érdekében szervezte meg a múzeum mellett a több 59 59 Lásd például Holéczy Miklósnak, a rimaszombati múzeum igazgatójának a levelét Arany A. Lászlóhoz. Fó­rum Kisebbségkutató Intézet, Arany A. László hagyatéka. 16. doboz. 43

Next

/
Thumbnails
Contents