Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
BESZÁMOLÓ... A bizottság egyhangú támogatást ígért a szlovák-magyar összehasonlító vizsgálatokat folytató Arany Adalbertnek ahhoz, hogy a nyelvi kapcsolatokat kérdőíves módszerrel kutathassa. A vonatkozó szakirodalom kivonatolásával létrehozott 8.000 darabos cédulaanyag alapján elkészítette a szlovák nyelvjárások magyar lexikális elemeit tartalmazó kérdőívet: az első rész 1937 decemberében, a második 1938 áprilisában készült el. A 34 oldalas kérdőív összesen 1.141, nagyrészt lexikális, kisebb részben fonetikai, morfológiai és szintaktikai kérdést tartalmaz. A kérdőívet a gyűjtők 50 faluban teljes mértékben lekérdezték, további 5 faluban részleges lekérdezésre került sor. A jegyzetelést képzett szlovák gyűjtők végezték, tehát a kapott anyag teljes mértékben megbízható, fonetikailag pontosan le van jegyezve. Ezután a kapott anyag feldolgozására került sor, ennek eredménye mintegy 25.000 cédula. Ez alapján megállapítható, hogy a szlovák és ruszin nyelvjárások magyar elemeinek a száma (a szóban forgó kérdőív alapján) 300 és 500 között mozog. Természetesen ezeknek a jelenségeknek az értéke történeti és rendszertani szempontból is eltérő. Találhatók közöttük a rendszerbe beépült és nem rendszerszerű, történeti és teljesen új, általánosan elterjedt és földrajzilag és szociológiailag korlátozott, egy adott nyelvi stílusba tartozó jelenségek. További lexikális jelenségek cédulákra történő kivonatolását készítettük elő, ezekkel kívánjuk kiegészíteni a kérdőívet, és ennek alapján bővítjük ki a további kutatást. A sajátos helyi problémák közül fokozott figyelmet fordítottunk a nyugati szlovák és az északnyugati magyar nyelvjárások kölcsönös viszonyára. E kérdések megvilágításához tíz kombinált térképen mintegy 26 lexikális jelenség vizsgálatára volt szükség. E tekintetben a további kutatásokhoz különlegesen fontos felismerést hoztak az érintett magyar nyelvjárásterületre vonatkozóan a mássalhangzó-hosszúság vizsgálatára összeállított 3. számú kérdőív eredményei. A szlovák-magyar összevető nyelvvizsgálat köréből önálló átfogó tanulmányokat készítettek: Szabó József professzor: Magyar nyelvi hatások a Murány-völgyi szlovák nyelvjárásokban; Arany Adalbert: Magyar szavak a szlovák nyelvjárásokban és Szlovák hatások a pozsonyi magyar egyetemi hallgatók nyelvében; Újhelyi Mihály: Magyar hatások Nagytoronya kétnyelvű település szlovák nyelvjárásában. Leraktuk az alapjait a magyar nyelvjárásokban kimutatható szlovák hatások feltárására irányuló kutatásoknak. Összeállítottuk a vonatkozó szakirodalmat, a kérdőívhez és a szótár formájú feldolgozáshoz összegyűjtöttük az eddig publikált anyagot. A munkatársak segítségével ezt az anyagot konkrét élő anyaggal bővítettük. Értékes anyagot gyűjtött Drábik Valéria kisasszony és Újhelyi Mihály. A pozsonyi Állami Népdalintézet Szlovák Bizottságának segítségével, valamint a szlovák és a kárpátalji népdalok kutatásakor alkalmazott kérdőív tapasztalatai alapján a bizottság tagja, Zagiba Ferenc 1938 márciusában a magyar népdal kutatására alkalmas kérdőívet állított össze. A kérdőívet az Állami Népdalintézet Szlovák Bizottsága adta ki, amely egyúttal szervezési támogatást is nyújtott. A kérdőív a szlovákiai magyar etnikum népzenéjének három összetevőjét vizsgálja. Az első rész a népdal és a népzene stabilitását vizsgálja. A válaszok alapján megállapítható, hogy a városi zene nagy hatással van a népdal és a népzene visszaszorulására, ennek ellenére egyes községekben továbbra is tartják magukat a hagyományos játékok, pl. a Szent Iván-napi játékok, és a magyar etnikum körében még nagyon sok dudás ismert. A kérdőív második része az egyes felekezeteken belül vizsgálja vallásos népi énekek helyzetét. 313
