Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
ARANY A. LÁSZLÓ hogy az elmúlt év jól minősítette a magyar egyetemi ifjúság munkakedvét és képességeit, erről tanúskodik az elvégzett munka. Az eredményekről részletesebben a titkár számolt be. Megállapította, hogy a kitűzött munkatervet a csoport következetesen teljesítette, sőt egy év alatt további feladatok kerültek kijelölésre, ezeket a munkatársak teljesítették is. A munkacsoport tagjai teljes mértékben megbízható szakmai képzettséget szereztek, és ennek megfelelő eredményeket értek el. Június 10-én elkészült az 1090 címszót tárgykörök szerinti csoportosításban tartalmazó nyelvjárási kérdőív első (fonetikai) része, és részben sokszorosításra előkészítettük a másik, morfológiai és szintaktikai részt. A nagy egyetemi szünidő alatt az említett fonetikai kérdőív alapján dolgoztak a munkacsoport tagjai. A terepmunka erkölcsi és anyagi feltételeinek előkészítése végett a nyári szünet előtt a munkacsoport tizenkét tagja között elosztásra került a 2.100 Kč összegű első ösztöndíj. A nyári szünet után értékes munkával jelentkezett tizenkét gyűjtő, s ellenőrzésre munkájukat átadták a titkárnak. Ily módon értékes munkát adott le Bárdos János Szene településről, Veszelák Károly Szakállos településről, Boros Elemér Rimaszécs településről, Tóth István Középtúr településről, Vajlok Sándor Deáki településről, Újhelyi Mihány Nagytoronya településről, Arany Adalbert Krasznahorka Hoszúrétről, Balga Ferenc Csáb településről, Danczi József Kürt településről, Balázs János Csallóköz területéről, Garai István Nagyölved településről, Madarász László és Szirmai Ferenc Bodrogvécs településről; a népdalkutatással megbízott Zagiba Ferenc Sajó-völgyi kutatásairól adott le beszámolót. Több hallgató nyelvjárási ismereteit a szakdolgozat készítésekor hasznosította. A vizsgabizottság elé első ízben kerültek magyar dialektológiai dolgozatok. E munkák nagyon kedvező értékelést kaptak. 1937. december 4-én a bizottság az említett gyűjtők között az STT-től kapott 1.100 Kč-t a kutatással kapcsolatos útiköltségekhez való hozzájárulásként osztotta szét. Ezt azok kapták, akik értékes munkát végeztek, és akiknél komoly és ígéretes fejlődés volt észlelhető. Az első nyelvjárási kérdőív és az első monografikus feldolgozások arra mutattak rá, hogy az északnyugati magyar nyelvjárásterületen különleges figyelmet kell szentelni a mássalhangzó-hosszúság kérdéseinek. A titkár a mássalhangzó-hosszúságra egy új, kilencoldalas kérdőívet dolgozott ki, amely alapján megállapítható volna, milyen a vizsgált nyelvjárásterületen a hosszú mássalhangzók rendszerének általános helyzete. A kérdőívet nyolc gyűjtő töltötte ki, anyaguk monografikus szempontból a kérdés érdemi megvilágításához járult hozzá, de nagy jelentősége van a szlovák-magyar összehasonlító kutatások szempontjából is, különösen a nyugat-szlovákiai és az északnyugati magyar nyelvjárásterület közötti nyelvi kapcsolatok kérdésében. Önálló, speciális munkát négy gyűjtő dolgozott ki: Danczi József Kürt községben készített aprólékos jegyzéket a gazdasági eszközök népnyelvi megnevezéseiről; Bugyi Géza a komáromi Izsa településen használt népi halászati szakszókincs alapos összeírását készítette el; Zagiba Ferenc a magyar népdal fennmaradását megvilágító értékes anyagot gyűjtött öszsze; Arany Adalbert Csúcsom község eltűnő nyelvjárását kutatta. A lexikális kutatások során nyelvjárási szótárak kialakításának előkészítő munkái folytak. Az alábbi területek lexikális monográfiájának munkálatai indultak el: Nyitra környéke (Sima Ferenc), Medvesalja (Kovács József), Sajó-völgy (Arany Adalbert), Bodrogvécs környéke (Madarász László). Az első három munka már aránylag előrehaladott állapotban van, ezek összesen 20.000 feldolgozott címszót tartalmaznak. 312
