Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
BESZÁMOLÓ... 1937. március 13-án Ján Bakos professzor elnökletével tartotta a bizottság első rendes ülését, jelen voltak Václav Vážny, Ján Stanislav, Vladimír Šmilauer, J. M. Körinek profeszszor urak és František Jančovič igazgató, valamint húsz egyetemi hallgató, a munkacsoport tagjai. Az elnök üdvözölte a társaságot, s a gyors fellángolás veszélyétől óvó objektív munka iránti elvárást fogalmazta meg. Václav Vážny professzor az ŠTT nyelvtudományi szakosztályának elnökeként felvázolta a bizottság tevékenységére vonatkozó konkrét feladatokat és gyakorlati útmutatást. Arany Adalbert köszönetét mondott azért, hogy a társaság megteremtette a magyar egyetemi ifjúság gyűjtőmunkájához az alapvető feltételeket. Javaslatára a testület olyan döntést hozott, hogy nyelvjárási kérdőív készül, továbbá hetente önkéntesen látogatható gyakorlati órákat szerveznek, amelyeken a hallgatók elsajátítják a nyelvjárási szövegek fonetikai lejegyzésének módját, szó esik a konkrét problémákról és feladatokról, továbbá a hallgatók tájékoztatást kapnak a nyelvjárási gyűjtőmunka módszereiről. 1937. V. 28-án a bizottság a munkacsoport tizenkilenc tagjának jelenlétében megtartotta második ülését. Az elnök a magyar egyetemi ifjúság spontán munkavágya és kitartása fölötti örömét fejezte ki, és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a munkatársak köréből önálló tudományos kutatók nőnek ki. A Šafárik Tudományos Társaság nevében az ülést Václav Vážny professzor üdvözölte, aki nagyra értékelte a csoport tudatos tevékenységét, törekvéseit, és ígéretet tett arra, az ő elnöksége alatt az ŠTT nyelvtudományi szakosztálya minden lehető módon arra fog törekedni, hogy a kutatómunka fejlesztéséhez biztosítsa az erkölcsi és anyagi feltételeket. A bizottsági titkár beszámolt arról, hogy a tervezett gyakorlati órák megvalósultak, mégpedig 1937. IV. 17-én és 24-én, valamint V. 29-én. A gyakorlóórákon előadást tartottak: Vajlok András a magyar nyelvjárások csoportosításáról; Arany Adalbert a magyar nyelvjárások magánhangzó-rendszeréről; Zsilinský Kázmér a magyar nyelvjárások mássalhangzórendszeréről és Bárdos János a magyar nyelvjárásokban jelentkező magánhangzó-változásokról. A gyakorlatok nagy látogatottságnak örvendtek. A hallgatók elsajátították a szükséges fonetikai ismereteket, a fonetikai lejegyzés módját és az alapvető módszertani ismereteket, megismerkedtek a nyelvföldrajzi és monografikus munkamódszerrel. Az első ülést követően megindultak a módszertani kérdőív fonetikai részének előkészületei, ennek sokszorosítására még a szünidő előtt sor kerül. A színvonalas előkészítés és a minőségi munka feltételeinek biztosítása érdekében az összes munkát a megfelelő feltételek megteremtésére összpontosítottuk. így Ján Bakos professzor úr előadásai keretében különös figyelmet fordított a magyar dialektológia kérdéseinek. A bizottság titkára átnézte a magyar szeminárium könyvtárát, rendezte annak nyelvtudományi részlegét, és beszerezte az újabb magyar dialektológiai munkákat. A bizottság sikeres lépéseket tett afelé, hogy emelkedjen a magyar szemináriumnak juttatott támogatás. Václav Vážny professzor ezalatt folyamatosan tájékoztatta a nagyközönséget és az illetékes helyeket és hivatalokat a tervezett munka értékességéről, építette a tevékenység erkölcsi és anyagi feltételeit. Tevékenysége hozzásegített ahhoz, hogy a bizottság még a szünidő előtt 2.100 Kč összegben ösztöndíjat tud kiosztani. (A bizottságnak 2000 Ké-t adományozott a Szlovákiai és Kárpátalji Kutatásokért Testület, 100 Ké-t pedig az ŠTT elnöksége adott.) A titkár előterjesztette a következő évi munkatervet. A bizottság harmadik ülését 1938. június 7-én tartotta. A tanácskozáson az elnöki teendőket az elnök, Ján Bakos professzor helyett annak más irányú elfoglaltsága miatt a munkacsoport tizenöt tagjának jelenlétében Václav Vážny professzor látta cl, aki hangsúlyozta, 311
