Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
ARANY A. LÁSZLÓ A Trubetzkoy felsorolta láncok tranzitivitását vagy intranzitivitását, esetleg nem-tranzitivitását a kalkulusok levezetésével lehetne megállapítani. Valószínűleg nem-tranzitív pl. a x-k, k-g, g—? lánca. Fölösleges, mert a fonémek alaprendszerének lényegi szerkezetét nem a relációkalkulussal adott harmadlagos viszonyszerkezettel kell megadni. A függő és összefüggő viszonyú fonémek alapszerkezete előföltétele a viszonyok viszonya szerkezetének, s nem megfordítva. 5. Az ellentétrendszer különböző ellentétfajainak meghatározása után Trubetzkoy megkísérli a fonémrendszer szerkezetének, viszonyrendjének levezetését az ellentétrendszerből. Szerinte a fonéminventáriumnak, mint a fonológiai ellentétek korrelát rendszerének belső rendjét, viszonyszerkezetét (Struktur) az ellentétek különböző fajai határozzák meg. Az egyező viszonyú tagok proporcionális ellentétei egyenletbe (Gleichung) tömörithetők pl. a német b-d = p-t = m-n, vagy u-o - ü-ö = i-e. A többdimenziós közvetlen homogén ellentétbe egydimenziós láncok iktathatok, pl. a német ch-k-g-ng vagy u-ii-i stb. Ha a lánc egyik ellentéte proporcionális, kereszteződik a lánc a proporcióval. Ha egy főném egyidejűleg több proporcióban vesz részt, akkor több proporció kereszteződik. A fonológiai rendszer tehát a kereszteződő párhuzamos „sorok” formájában mutatkozik. A német mássalhangzós rendszerben kereszteződik a b-d = p-t = m-n, továbbá a b-p = d-t és b-m - d-n proporció, és a kereszteződést két paralel lánc érzékelteti: p-b-m és t-d-n. A p-b = t-d = k-g és b-m — d-n - g-? proporciók & p-b-m és t-d-n láncok paraelizmusát adják a k-g-?-vel. Végül a x-k viszonya egyezik af-pfés ss-tz viszonyával, ezek viszont csak részei a w-f-pfés s-ss-tz paralel láncoknak. Végül az ss az egydimenziós ss-sch ellentét tagja. A végső kép tehát: V z X / š p t k h c b d 8 m n ? A rendszeren kívül áll az egydimnziós izolált r-l ellentét és a h főném, amely minden mássalhangzóval többdimenziós viszonyban áll, vagyis pár nélkül áll a rendszeren kívül. A j főném csak az i fonémnek kombinatorikus változata (64). Trubetzkoy ellentét-elméletének végeredményét több új fogalom segítségével vezeti le. Új fogalom a lánc proporcionális tagja, az egyenlet (Gleichung), keresztezés (Kreuzung) paralel lánc, illetőleg sor (!), kiegészítés. Egyiket sem határozza meg, ezért tartalmát megint csak példáinak logikai meghatározásával állapítjuk meg. A b-d = p-t - m-n egyenlet (Gleichung): alaprendszeri és másodlagos rendszeri graduálisan különböző két-két főném (párban, hogy megfeleljen az ellentét elméletének) mint sorszerűségének első két tagja páronként, illetőleg soronként az elsődleges korreláció szükségképpeni viszonyában áll; a graduálisan diverz párok soronkénti elsődleges korrelációját jelöli a jel. A b-p - d-t egyenlet: a harmadlagos zártságú feszes alapfoném a laza jeggyel másodlagosan korrelált párjával áll, és egyenletbe van állítva az ugyanazon korrelációban álló, vele graduálian különböző fonémpárral. A b-m - d-n egyenlet: a laza korrelációs jegyű másodlagos fonémrendszernek zárt fonémje az alaprendszernek ugyanazon fokú előzetlen nyílt szonans fonémjével áll a tetsző298
