Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
TRUBETZKOY NYELVELMÉLETE ÉS FONOLÓGIÁJA Az egydimenziós proporcionális ellentét lényege Trubetzkoy szerint a két tag viszonyának ismétló'dése további ellentétben. Felsorolt példái az egy-egy értelműén viszonyított másodlagos korrelációt mutatják. Az ellentét proporcionális, ha a tagok viszonya azonosan ismétlődik a rendszer más ellentéteinek tagjai közt. Proporciónak nevezi Trubetzkoy: 1. a másodlagos párhuzamosságot, korrelációt; 2. az elsődleges, szükségképpeni korrelációban álló sort (p-t, m-n). A proporcionális ellentéttel szembehelyezett izolált ellentét nem létezik; ellentmond a rendszer fogalmának. Trubetzkoy szerint mind a többdimenziós, mind az egydimenziós ellentét lehet proporcionális vagy izolált. A többdimenziós proporcionálisnak minősített viszonya a valóságban: 1. egyértelműen meghatározott különbözés és az ismétlődő viszonyú két sornak elsődleges szükségképpeni párhuzamossága, vagy 2. többértelmű tetszőleges ellentét. Egydimenziós viszony nincs, tehát többdimenziós proporció sincs. Az izolált egydimenziósnak minősített ellentét valójában egyoldalúan egyértelműen meghatározott viszony és egyáltalán nem izolált; tehát se nem egydimenziós, se nem izolált. A lánc Trubetzkoy meghatározásában több egydimenziós ellentétből áll. Nem minden lánc proporcionális; a láncnak valamely ellentéte proporcionális lehet (vö. 64). Az utóbbi esetben nem tudni, mi tartja össze a láncot47 Példáiban a következő logikai viszonyokat lehet megállapítani: 1. graduális és privativ sorszerűségek tagjainak párban váltakozó következése; 2. alaprendszeri elsődleges, többértelműen viszonyított ellentét és másodlagos korrelációs párok váltakozó következése; 3. a proporciók és láncok kereszteződéséből nyert fonémrendszerben a p-b-m típusú fonémek (elsődleges sor és másodlagos korreláció kapcsolása) következését Trubetzkoy sornak vagy újból láncnak nevezi. A megfelelő értelemben tényleg sor. Egydimenziós ellentét nincs, tehát egydimenziós ellentétek lánca sincs. Trubetzkoy a lánc fogalmát nem határozza meg kellőképpen. Összetett úton végül is a sor fogalmához közeledik. Trubetzkoynak egész elmélete másodlagos elven, illetőleg viszonyon épül. Föltehetően a többdimenziós és heterogén ellentét, illetőleg az egydimenziós ellentétek lánca is valamilyen szubszumált hányadlagos viszony szerint áll. Ilyen lehetőség pl. a rendszernek relációs kalkulussal kifejthető vonatkozásszerkezete. A függő dologgal viszonyló összefüggő dolog a vonatkozás viszonyában áll. Vagyis két viszonynak viszonya is viszony. E relációkalkulussal alakuló harmadlagos viszony: a vonatkozás; jelenti a szerkezet viszonyainak relációját, illetőleg relációit. A vonatkozás is lehet tranzitív. Klasszikus példája a kalkulussal minősíthető nagybátya és unokaöcs vonatkozása. Példája a fonémrendszerben: ha az ë főném hangiságának fokában előföltétele a tőle függő ö és ü fenémnek, és ha az i feném privatívan összefüggő következője az ë fenémnek, akkor az i feném felsőbb fokról vonatkozik az ö és ü fenémre. Ez a vonatkozó tranzitivitás csak a sorrendben (rendszerben) áll fenn, tehát következményes, konzekutív, másodlagos. A teljes, általános fonémrendszernek minden vonatkozása tranzitív. Egy-egy nyelvalkati (részleges) fonémrendszernek lehet nem-tranzitív vonatkozása is. 47 Vri. Schröder: i. m. III. 377. 297
