Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
ARANY A. LÁSZLÓ menziós, többdimenziós, proporcionális, izolált, homogén és heterogén ellentétviszonya határozza meg az ellentétpárok általános rendszerét (System der phonologischen Oppositionen). Ennek alsóbb fokú párhuzamos megfelelője (Korrelat) a fonémrendszer. A fonémrendszer szerkezetét az ellentétfajok határozzák meg, az egyenlet, lánc és a kereszteződés; mindhárom viszony függvénye az egydimenziós, többdimenziós, a proporcionális és izolált ellentétnek, illetőleg az ellentétpárok rendszertani megoszlásának. Az ellentétpár két tagjának privativ, graduális vagy ekvipollens viszonya nem befolyásolja a fonémrendszer szerkezetét; jelentősége csak a fonémállomány funkciójában van. A disztinktív egység, a főném fonológiai tartalmát - mint az ellentétpár tagja - az ellentétből, illetőleg az ellentétek rendszeréből nyeri. Trubetzkoy tehát néhány logikai alapelvre építette fel ellentételméletét, s belőle vezette le fonológiájának minden alapfogalmát. Több fogalmának megadta logikai meghatározását is. Alapelvét, fogalmi rendszerét és egész elméletét ezért csak logikai taglalással lehet felülvizsgálni és értékelni. E fejezetben azonosítjuk elméletét, alapelvét és minden alapfogalmát, mindegyiknek minősítjük viszonyszerkezetét, meghatározzuk rendi helyét; igyekszünk megállapítani logikai érvényét és értékét. Taglalásunk nem terjed ki Trubetzkoynak fonológiai rendszertanára. 1. Trubetzkoy fonológiáját az alapfogalmak logikai tárgyalásával vezeti be. Elsőnek a jelentésmegkülönböztető, vagyis disztinktív hangfunkció megállapításához szükséges fogalmakat tárgyalja. A megkülönböztetés (Unterscheidung) fogalma föltételezi az ellentét (Gegensatz, Opposition) fogalmát. Az egyik dolgot csak akkor különböztethetjük meg a másiktól, ha a kettő ellentétben („Gegensatz- oder Oppositionsverhältnis”), az ellentét viszonyában áll. Egy hangsajátságnak megkülönböztető szerepe csak akkor lehet, ha egy másik hangsajátsággal áll ellentétben, tehát egy ellentétpárnak tagja. Ha ilyen hangellentétek (Schallgegensätze) egy nyelv két-két szavának értelmi jelentését különböztetik meg, akkor ezek fonológiailag disztinktív ellentétek (Oppositionen). E képességet nélkülöző hangellentétek fonológiailag irrelevánsak, nem-disztinktívek (30). Trubetzkoy elméletének alapjává az ellentét elvét teszi. Szerinte az ellentét fogalma előföltétele a különbözésnek. Ez az állítása ellentmond a logikának. Trubetzkoy megfelelően disztinktív-nek nevezi a jelentésmegkülönböztető hangjelenséget, de — tévesen - ellentétnek, differenciának (Oppositon, Gegensatz) magyarázza. Ez elméletének alapvető ellentmondása ebből szükségképpen következik sok tévedése, hiánya és komplikáltsága. Az ellentmondás, diverzitás az azonosságból expliciten, közvetlenül következő szükségképpeni korrelativ viszonyrend. Ennek alapján Trubetzkoy megállapíthatta volna a hangoknak ellentmondáson, különbözésen alapuló, szükségképpeni viszonyszerkezet szerint álló divezitással determinált, teljes és egysége rendszerét. Az ellentmondás elve előföltétele az 36 36 A fonológia elméletének axiómarendszere hiányos, ellentmondó. Következésképpen csak hiányos, részleges meghatározását adja a legkisebb nyelvi egységnek, a nyelvi elemnek. A nyelvi elemnek részleges meghatározása is lényegesen különbözik iskolák, csoportok, só't egyének szerint is, és különbözik a megnevezése is. Trubetzkoy és köre a phonane-Phoneme megnevezést vezette be. A magyar nyelvészet ingadozott az idegen alakú főném és a magyaros fonéma alak használatában; ma általánosan használatos a fonéma alak. Tartalma a magyar nyelvészetben sem szabatos, sőt nem is világos; nemcsak ingadozó, hanem gyakran már tartalmatlan. Meghonosodását nem tartjuk kívánatosnak, ezért használjuk az idegen főném alakot. 286
