Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
TRUBETZKOY NYELVELMÉLETE ÉS FONOLÓGIÁJA vélekedtek.54 A „strenge Scheidung der Sprechaktlautlehre von der Sprachgebildelautlehre” tana téves általánosítás. A kettő között fokbeli különbség van, de éles elhatárolás nincs és nem is lehet. 5. Megállapítottuk az azonosságnak, ellentmondásnak és ellentétnek létjegyét, s azt is, hogy az előföltétel és föltételezettség szükségképpeni függő lefokozottsága szerint tranzitív aszimmetrikus sorban állnak; a létek kölcsönösen viszonylanak, s viszonyuk szerint rendben állnak tranzitív szükségképpeni összefüggő sorozatban. A létnek teljesség szerinti viszonyában van érvénye és érvényes viszonya szerinti rendi helyében értéke; érvényes értéke szerinti a szerepe, funkciója. Ez a létnek viszonyszerkezete és rendje. Az így megállapított, minősített és meghatározott lét-viszonyrendnek részrendje a nyelv. A nyelv, nyelvalkat és beszéd is a szükségképpeni előföltétel és feltételezettség foka szerint álló tranzitív aszimmetrikus függő viszonyú sor. Mindegyik foka viszonyrendi egysége a létjegy-tartalom-tárgy triadikus sornak és a jel-viszony-rend sorozatának; a konkrét dolog tárgya a beszédnek; a tárgynak lét-viszonyrendi meghatározása a tartalma; a beszéd tartalma tárgya a nyelvalkatnak, s ennek lét-viszonyrendi meghatározása a nyelvnek tartalma. A dolog meghatározását, vagyis a tartalmat fejezi ki a beszéd, a beszéd tartalmának meghatározását jelöli a nyelvalkat, s ejelölt tartalom meghatározásának jele a nyelv. A beszédjel s egész hangrendszere tárgya a nyelvalkati jelnek és elemtanának, s ez tárgya a nyelvi szonikus elméletnek. A beszédhangnak és elemeinek tana a fonetika, ennek tartalma a fonológiai kutatásnak tárgya; a fonológia tartalma végül tárgya a nyelvelméletnek, illetőleg a szonikus elemeket kutató ágának. Mindenütt a lét-előföltétel és föltételezettség, az előzmény és következmény homogenitását, a tranzitív viszonyszerkezet koherenciáját és a rend konzisztenciáját találjuk.34 35 Mindezért nem lehet élesen elhatárolni: a viszonyt a létténytől, a hangot a jelentéstől, a jelölőt a jelölttől, a hangtant a jelentéstantól, a beszédhangot a nyelvalkati jelölőtől, a beszédhangtant a nyelvalkati hangtantól, tehát a fonetikát a fonológiától és általában a beszédet a nyelvalkattól és ezt a nyelvtől. n. TRUBETZKOY FONOLÓGIÁJÁNAK LOGIKAI ALAPJA Trubetzkoy fonológiájának logikai alapja az ún. ellentétek elmélete (Theorie der Oppositionen). Elméletét néhány logikai alapelvre építette, elsősorban a viszony, ellentét és egyezés elvére. E három elvből vezeti le a disztinktivitás, relevancia, elem (főném),36 invariáns jegy, variáns jegy, ellentétpár és korreláció elméletét. Szerinte odisztinktív elméleteknek egydi34 Vő. A. W. de Groot és L. Tesniére, TCLP, IV, 309 és La/iczius: Nyk. XLIX, 174. „Die Phonologie... ist die funktionelle Klangwissenschaft der »Sprache« in engeren Sinne. Die allgemeine Phonologie gehört der allgemeinen Sprachwissen, die spezielle Phonologie der speziellen Sprachwissen an. ...nach der Terminologie de Saussures und des Cercle linguistique de Prague Phonologie die ganze funktionelle Phonetik umfasst, das Wort phonologisch dagegen nur die Elemente der Phonetik de la langue andeutet. Von dieser Terminologie weich ach ab, weil ich sowohl Phonologie wie phonologisch nur für die Phonetik de la langue gebrauche (sic!)”. A. W. Groot: Phonologie und Phonetik als Funktionwissenschaften. TCLP, IV, 116-117 és a 2. sz. jegyzet. 35 „Wo die Gleichförmigkeit endet, beginnt der Zufall’. Whitehead: i. m. 114. 285
