Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
ARANY A. LÁSZLÓ 3. Trubetzkoy a beszéd jelölőjét és jelöltjét élesen elkülöníti. Jelöltön lényegében a jelentést érti. A nyelvalkati jelölőt és jelöltet nem állítja éles ellentétbe. A nyelvalkati jelölt is szabály, norma, fogalmi séma: a jelentés; ezzel foglalkozik a szintaxis, frazeológia, morfológia és lexikológia. A beszéd jelöltjével, azaz jelentésével a jelentéstan foglalkozik. A beszéd jelölője alatt a beszédhangot érti. A beszéd jelölőjét a fonetika, a nyelvalkat jelölőjét a fonológia kutatja. A fonetikának a hang kutatásában el kell tekintenie minden jelentéstől. A fonológia viszont a hangot, illetőleg annak absztrakcióját jelentés-megkülönböztető szerepében vizsgálja (14., 17. p.). Trubetzkoy a beszédhang fonetikai kutatásából kizár minden jelentést, a fonetikát fizikai segédtudománnyá süllyeszti, mert így kívánja biztosítani a nyelvalkati hangtannak, a fonológiának hangsúlyozott jelentőségét. A hangot és jelentését persze csak a jelölő és jelölt komplex, tagolatlan fogalmában lehet élesen elkülöníteni, s csak a kettő szembeállítása alapján lehet élesen elhatárolni a hangtant és jelentéstant. A létviszonyrendi tárgynak, jelenségnek lélektani vagy logikai azonosítása, minősítése és meghatározása a jelnek (jelölőnek) tartalma; a tárgy és tartalom viszony a jelentés (jelölt). A jelentés (vagyis a jelölt) tehát a tárgy és a jel (jelölő) tartalmának viszonya. A jel (jelölő) -jelentés (jelölt, illetőleg tartalom) - tárgy viszonyszerkezete elválaszthatatlan, a tárgy-tartalom-jel triadikus szerkezete egységet alkot. Az egység tagjainak éles elszigetelése az egységes, szükségképpeni szerkezetnek megbontása. Mindebből szükségképpen következik: nem lehet élesen elkülöníteni a beszédhangot a jelentéstől és így a hangtant a jelentéstantól. Trubetzkoy szerint a nyelvalkat jelöltje és jelölője egyaránt absztrakt szabályok, normák rendszere. Az absztrakció mindig lélektani és konkrét kiindulású. Trubetzkoy elméletében tehát elsődleges a konkrét és változó beszéd; csak belőle vonhatja el, absztrahálhatja a nyelvközösség az állandó és általános érvényű absztrakt nyelvalkat rendszerét, s ez csak a közösség tudatában van, létezik. A nyelvalkat tehát csak lélektani absztrakció, a fennállás minden faját nélkülöző alanyi elvonás; semminemű más fennállási, tartalmi, tárgyi mozzanata nincs: mind a jelöltje, mind a jelölője szabályok, normák rendszere, fennállás nélküli viszonyrendszer. A beszédmegnyilvánulás tárgyra irányul: meghatározza tárgyát, és ez a beszédmegnyilvánulás tartalma; a konkrét tárgy és a meghatározott tartalom viszonya a beszédmegnyilvánulás jelentése. A beszéd jelöltje tehát egységes értelmű, egész jellegű, konkrét jelentésű tárgyi közlés. A nyelvalkaü jelölt tárgya a beszéd jelöltje (jelentése), s ennek tárgya a konkrét, valós dolog. A nyelvalkati jelölt tehát közvetve tárgyi, tartalmi, fennállási mozzanatot, jegyet tartalmaz. A nyelvalkati „anyagtalan jelölő szabály” a beszéd jelölőjének absztrakciója, arra vonatkozik, vagyis az a tárgya. A nyelvalkati jelölőnek, vagyis jelölő szabálynak, normának tárgya tehát a beszéd konkrét, objektív, tárgyas hangjelensége, hanganyaga. E tárgy meghatározása a nyelvalkati jelölő tartalma; e tartalom és tárgy viszonya: a jelentés. A nyelvalkati jelölő tárgya a beszéd konkrét hangjelensége, ennek meghatározása a tartalma, vagyis a nyelvalkati jelölő-szabály tárgyi, fennállási, tehát létjegyet tartalmaz. A beszéd és nyelvalkat jelöltjének és jelölőjének taglalása eredményeként megállapíthatjuk: a beszédmegnyilvánulás (jelölés) tárgya a konkrét, valós dolog s ennek meghatározása a beszéd tartalma, a kettőnek viszonya a beszéd jelentése; a nyelvalkat tárgya a beszéd jelentése és jele (jelölése); vagyis a nyelvalkati jelölő és jelölt szabály (norma), egyaránt létmozzanatot tartalmaz, és a két létmozzanat különbözik. A nyelv (alkat) hangjelek viszonyított rendje: háromosztályos (jel-viszony-rend) viszonyrendszer. A jelnek szükségképpen tárgya, tartalma és jelentése van.25 E szerkezetnek 278
