Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
TRUBETZKOY NYELVELMÉLETE ÉS FONOLÓGIÁJA képző-készség viszonos hangjelenségeinek rendszere: a szonikum.21 Az általános emberi létben és különösen a racionalitásban szükségképpen leképeződő létnek viszonyított rendje (vagy részrendje), illetőleg jelenség-viszonyrendje rendszerbe azonosul, egészül és az aktív emberi racionalitás a két jel-viszonyrendet az egyetemes hangelóföltételből következő szonikus rendszerben (illetőleg annak részrendszerében) korrelativen és korrelálva rögzíti, jellel látja el,22 jelszerűsíti. A lét, a szonikum és az általános képezés, s ebben az emberi konstans képező leképező és képesítő, jelszerűsítő racionalitás is objektív előföltételek.23 A lét-viszonyrendet leképező, viszonosító és korreláló, a szonikumot jelszerűsítő emberi alany szükségképpeni aktív, dinamikus tényező. A nyelv objektív és aktíven szubjektív, valamint a leképezés és jelszerűsítés predikatív viszonyító tényezője tehát állandóan adva van, fennáll. Az emberi létben állandóan leképeződő, tehát tükröződő létjelenségek viszonyrendjével feltételezőén korrelativ és megfelelően korrelálódó jelviszonyrend a tejes, általános és egyetemes nyelv (Sprache). Ez a létező teljes, általános és egyetemes, állandó szonikus jelviszonyrend a legteljesebb független potenciális nyelv. E nyelvnek tehát objektív, tárgyas előföl tétele van a fizikai hull ám viszonyok hangjelensége viszonyított rendjének egy részrendszerétől feltételezett szonikumában, a lét-viszony rendben és a képező, leképező valamint jelszerűsítő emberiség-viszonyrendben. így a fizikai jelenségek viszonyított rendje (amely már maga is jel jellegű) egyik előföltétele a lét-viszonyrenddel viszonos (korrelativ), valamint megfelelően korrelált hangjel-viszonyrendnek, a nyelvnek (Sprache);24 ez aztán az értelmi világképen keresztül a nyelvalkat (Sprachgebilde) és legalsóbb fokon az érzéki világképen keresztül a beszéd (Sprechen) jel-viszonyrendjében valósul meg. 21 A logikai invariáns és a fizikai invariáns, a konstans törvény keresése már a századfordulón visszhangra talált a nyelvészeti invariáns elméletében. Fizikai részletelméletek alkalmazásával ma is találkozunk a nyelvészetben (interferencia stb.), de a modern fizika alapvető és mozdító problémái nem reflektálódnak kellő mértékben, pedig a lélektan is ösztönzőleg hat. (L. F. Winnefeld: Grundtendenzen in psychologischen Denken der Gegenwart. Zeitschrift fir Psychologie, 77, 1-31.) Az abszolút tér, mozgás, a kitüntetett vonatkoztatási rendszer fizikai problémájának filozófiai és logikai következményesziikségképi. (L. Jánossy Lajos: A speciális relativitás elméletének filozófiai problémái. Magyar Filozófiai Szemle, VI, 185; Whitehead: i. m. 113.) A nyelvi szonikus abszolútum és a nyelvi kitüntetett rendszer is szükségképpeni. E két alapeiv mellőzése a legtöbb nyelvészeti elméletnek alapvető hiánya. Az idő és tér, az időbeli lineáris lefolyás és a kiterjedés absztrakciók. Az időnek és térnek egységbe kapcsolása a fizika eredménye és a filozófia előnye, tehát szükségképpen a nyelvészeté is. Az idő-tér kontinuum szemléletében eltűnik az időbeli, lineáris lefolyás, mert a lét-viszonyrend egységében minden időbeli lefolyás egyben kiterjedés -és megfordítva (Whitehead: i. m. 108-109). Az időbeliség linearitása és a térbeliség kiterjedése a kontinuum szerkezetrendjének nyilvánulatai, fenoménjei. Ezek a szerkezetek és rendek kifejthetők (L. V. Gorgé: Philosophie und Physik. Berlin, 1960). A beszédmegnyilvánulás időbeli lineáris lefolyás, a nyelv időtérbeli kontinuum, még ha tudatosítása nem is az. Persze a történés és lélektan felsőbbfokú vonakozásában a nyelvben az idő-tér viszonyrendjétől felsőbbfokú viszonyrend is érvényesül (Whitehead: i. m. 54., 60.). A nyelv és beszéd viszonyának, a szinkrónia, diakrónia és a várható fejlődés, a prokrónia egyértelmű megoldásának, illetőleg kifejtésének lehetősége mutatkozik itt. 22 Vo. A. Robinet: Cartésianisme et Leibnizisme. Revue de Synthese, 1961, 79. 23 Leibniz: Meditationes de cognitione, veritate et idei. III. fej. 24 „...la structure du language réponde ŕ la structure du monde.” B. Russel: Meaning and Truth - A. L. Leroy beszámolójában: Introduction ŕ la philosophie contemporian d’expression anglaise. Revue Phil. De la Frence et de ľ Ét r., 1962, 436. 275
