Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
ARANY A. LÁSZLÓ Pszichologizmusa azonban részben itt is megmaradt: elsősorban a minden fennállástól, tartalmi mozzanattól mentes relációs értékelméletében. A nyelvérték szerinte absztrakt, elsősorban vonatkozás és ellentét (vö. 16. p.). Az érték azonban: szükségképi viszonyai szerint rendi helyén álló dolog, illetőleg fennálló, szubzisztencia. Az érték lényege tehát nem a viszony, hanem a rend.7 A fennállónak, vagyis a dolognak viszonya annak érvénye8 (általános vagy részleges, jó vagy rossz stb.). A viszony-érték szélsőséges absztrakciója éppen csak a viszonyt, illetőleg a rendi helyet látó szemlélet, vagyis részlegesség. A dolog viszonyrendi érvényét és értékét komplexen a funkció fogalmában fejezik ki. A funkció szabatos szövegezésben: lét-viszonyrendi érvényes érték. Funkciója tehát valaminek van, a hang valamelyik jegyének: „...am Laut das, was eine bestimmte Funktion im Sprachgebilde erfüllt” (vö. 14. p.). A funkció, a szerep, s végső fokon a nyelvérték tehát nem lélektani absztrakció, mert másodlagosan, illetőleg harmadlagosan tartalmi, tárgyi, tehát fennállási alapja, jegye is van, lényege tehát nemcsak a viszonyként értelmezett ellentét, oppozíció, vagyis maga a viszony.9 10 11 * Trubetzkoy értékmeghatározásából kitűnik: az ellentétet is tisztán viszonyként fogta fel, lényegét a viszonyban látta, tehát szintén lélektani absztrakciónak tartotta. Következetes viszonymeghatározásban azonban nem az „ellentét—Opposition”, hanem a „differencia-különféleség” fogalmát kellett volna használnia. Az „ellentét” fogalma ugyanis létfogalom, mert csak valami lehet ellentettje valaminek. Az ellentét elve lételv.'11 Az ellentét két tagja (terminusa) természetesen viszonyban és viszonya szerint rendi helyén áll, elsődleges jegye mégis létkülönfélesége; viszonya és rendje (rendszertani helye, beosztottsága) szükségképi konzekutív másodlagos, illetőleg harmadlagos jegye. Tehát az ellentét sem tisztán viszony és lélektani absztrakció. Terminusait, tagjait semmilyen elgondolással sem lehet kirekeszteni, elhagyni. A két tagnak azonban nem kell hatás—idő—térbeli valóságnak (realitásnak) lennie, hanem annak szükségképpeni előföltétele, az ok—mód-cél alapelve szerint felsőfokú létező;" nem „ez a mély-világos hang”, hanem az alanytól függetlenül fennálló világ, a létegyetem, a természet fizikai hangrendszerében, törvényszerűségében és az emberi hangképzés lehetőségében adott „teljes, általános és egyetemes mély-világos szonikus12 hangjelenség”, melyet a szükséges eszközökkel bárki, bármikor és bárhol regisztrálhat. A mély—vilá7 A. N. Whitehead: Philosophie und Matematik. Vorträge und Essays... Wien, 1949, 11. 8 Vö. W. Burkamp: Logik. Berlin, 1932, 46, 80. E. Schröder: Vorlesungen über die Algebra der Logik. Leipzig, 1890, I. Bd. 396. skk. 9 A viszonyt és viszonyszerkezetet érvényesítő ún. strukturális nyelvészet is gyakran részleges mind logikai elvében, mind módszerében - tehát céljában és eredményében is. Vö. pl. Z. S. Harris: Structural Linguistics. Chicago, 1960, 4-th Irnpr. 2, 6. 10 Vö. Walter Del Negro: Erkennen und Sein. Zeitschrift für philosophische Forschungen. XV. 398. 11 VÖ. H. Kuhn: Das Gute und die Ordnung. Zeitschr. f. phil. Forsch. XIV, 491. és Gašpar Nink: Zur Grundlegung der Metaphysik. Freiburg, 1957 című művének beszámolóját a Zeitschr. f. phil. Forsch., XIV, 144. lapján. E. Husserl: Ideen zu einer reinen Phänomenologie und phänomenologischen Philosophie. Halle, 1928, 9., 22., 26. 12 A szonikum: a fizikai hullámrendnek a 16 és 20 000 rezgésszám közötti hullámsávjával és az emberi hangképző szervekkel feltételezett teljes, általános és egyetemes emberi hangiság. Bővebb kifejtését lásd a 132-134. lapon. 272
