Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
TRUBETZKOY NYELVELMÉLETE ÉS FONOLÓGIÁJA A nyelvalkat meghatározása itt szélsőségesen formális,' racionalista és pszichologisztikus.5 6 További tárgyalásában maga Trubetzkoy kényszerül szélsőséges szövegezésének megszorítására. Idézzük néhány ide vonatkozó meghatározását; megfigyelhetjük relacionizmusát, majd lassú feloldását, s azt is, hogyan jut Trubetzkoy tartalmi, reális meghatározáshoz: „...das Sprachgebilde als sociale Institution eine Welt von Beziehungen, Funktionen und Werten ist” (vö. 15. p.). „Denn selbst die Wortbedeutungen, so wie sie im Sprachgebilde bestehen, sind nichts anderes als abstrakte Regeln oder Begriffsschemen, zu denen die im Sprechakt auftauchenden konkreten Bedeutungen im Bezug gesetzt werden” (vö. 6. p.). A „séma” lélektani fogalom, a figyelmi mezőbe vont dolgoknak a konkrét összefüggésből kiragadott egyoldalú mozzanata a maga egyediségében. Eszerint az absztrakt nyelvalkat általánossága és állandósága Trubetzkoynál egyedi absztrakciót, sémák általánosítását, generalizációját jelenti. Ez a módszer általános képzethez vezet, nem általános fogalomhoz. Trubetzkoy további tárgyalásában az „elem, hangnorma, hangellentét, nyelvhang” fogalmában menti vissza tárgyalásába a tartalmi, a léttényezőt: „Das bezeichnende des Sprachgebildes besteht aus einer Anzahl von Elementen, deren Wesen darin liegt, dass sie sich voneinander unterscheiden”, „das Sprachgebilde kennt aber nur eine beschränkte Anzahl vol solchen Unterscheidungsmitteln...” (vö. 14. p.). Trubetzkoy igyekezett minden tartalmi, létfogalmat elvont általánosságban értelmezni, viszonyfogalommá tenni, azonban végül is teljes tartalmával, létmozzanatával együtt érvényesíti: „Der Phonologe hat am Laut nur dasjenige ins Auge zu fassen, was eine bestimmte Funktion im Sprachgebilde erfüllt” (vö. 14. p.). Továbbá: „Die Phonologie hat zu untersuchen, welche Lautunterschiede in der betreffenden Sprache mit Bedeutungsunterschieden verbunden sind, wie sich die Unterscheidungselemente (oder Male) zueinander verhalten und nach welchen Regeln sie miteinander zu Wörtern (bezw. Sätzen) kombiniert werden dürfen” (vö. 14. p.). A fonológia tudománytárgyának meghatározásában már tárgyias, érvényesíti a létjegyet: „Der Anfang jeder phonologischen Beschreibung besteht in der Aufdeckung der in der bestreffenden Sprache bestehenden bedeutungsdifferenzierenden Schallgegensätze. Dabie muss die phonetische Aufnahme der bestreffenden Sprache als Ausgangspunkt und als Material genommen werden” (vö. 17. p.). A disztinktív hangellentétek fonológiai rendszerezésénél már ilyen meghatározást ad: „Das Spezifische einer phonologischen Oppositin besteht darin, dass diese Opposition ein clistintiver Schallgegensatz ist” (vö. 81. p.). A kiinduló meghatározásnak ellene mond a befejező meghatározás. Az ellentmondás forrása pszichologizmusa: néhány kezdeti meghatározása szerint a nyelvalkat fennállása csak lélektani, a közösség tudatában van, tisztán elvont szabály, norma, viszony, érték és funkció. Későbbi meghatározásában azonban már a „valami, az elem, a jelentésmegkülönböztető hangkülönbség, a hangellentét” fogalmát ismeri el és vezeti be. Ezek a fogalmak tartalmi mozzanatúak, létjegyük van. Trubetzkoy befejező meghatározásai helytállóbbak. * Saussure-tó'l átvett minden fogalma lélektani absztrakció, így az érték fogalma is; Trubetzkoy részben ezt is szemléletmentes logikai fogalommá, szabállyá, normává fejlesztette. 5 Nincs torma állag nélkül és megfordítva. Vö. Anger: L’incarnation de la forme. Revue Philosophique de In France et de l’Étranger, CL évf. (1960) 18. 6 Vö. Laziczius Gyula: Jeltan, elemtan. Nyelvtudományi Közlemények, 49. évf. (1935) 174. 271
