Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
ARANY A. LÁSZLÓ lemzi. A poliszémiának összetett rendszere pl. a franciában fejlődött ki. A franciában azonban ugyanakkor nagyfokú a szóalakoknak, a jelölőnek (formémának) összeolvadása, azonosulása. Végeredményben tehát a francia nyelvet a formémák szegénysége jellemzi. Ezt a formai, jelölő szegénységet kiegyenlíti a jelöltnek, a jelentésnek (számának) hatalmas gazdagsága. Ezért a francia nyelvnek általános nyelvi jellegzetessége, hogy egy formémának, jelölőnek több jelentés, széma felel meg.180 A magyar nyelvnek szémantikus, jelentéstani rendszere nem ilyen szövevényes. Itt átlagban egy formémának egy széma felel meg. A magyar nyelv szógazdagsága tehát nagyjából egyezik az önálló hangalakú szavak mennyiségével. Természetesen mindez csak a nyelvre vonatkozik (langue). A mindennapi beszédben, a mondatkapcsolatokban és a tényleges életkörnyezetben a szavaknak végtelen jelentésbeli árnyalatait állapíthatjuk meg. Ez a meghatározatlan, korlátlan végtelenség azonban megint csak a beszédre (parole) vonatkozik.181 Amint látjuk, ebben a viszonylatban is meg kell különböztetnünk az elemeiben és lehetségeiben meghatározott, véges nyelvet, és annak végtelen változatú megvalósítását, a beszédet. A beszédben a fonémáknak és a szó-jelentéseknek egyaránt végtelen változatait találjuk, a nyelvben azonban mindkettő meghatározott, véges mennyiségű. Természetesen a nyelvészet egyelőre csak a hangalak szerint kísérelhetné meg a szókincs számbeli gazdagságának elméleti megállapítását. A nyelvről lévén szó, ez a szám természetesen véges és elméletileg megállapítható.182 Természetesen e kérdés helyes megoldásában is érvényesíteni kell a szerkezeti nyelvészetnek minden módszertani követelményét. Először is szigorúan meg kell különböztetnünk a szókészletnek egyrészt történeti és egyidejű tárgyalását, másrést számbeli értékelését. A nyelvi synchronia és diachronia követelménye itt is fennáll. A synchronikus tárgyalásnál megint figyelemmel kell lennünk a szavaknak ábrázoló, kifejező és felhívó rendszerére, illetve szerepére, a stiláris rétegekre. A szociális rétegeknek rétegnyelvére a magyar nyelvészetben az újabb időben majd több és több figyelem irányul. A központi és peremterületek nyelvének és különböző jellegű kétnyelvűségi jelenségeinek, sajátos törvényszerűségeinek külön figyelmet kell szentelni. Teljes mértékben alkalmazni kell a közösségi érvényű és az egyéni jellegű változatok megkülönböztetésére alkalmas kritériumokat. Végül a szókincsnek számbeli becslésében teljes mértékben érvényesíteni kell a nyelvnek uralkodó szerkezeti törvényszerűségeit. Ha e módszertani szempontokat érvényesítjük a megfelelő statisztikai előfeltételek és előmunkálatok elvégzése után megkísérelhetjük majd a szókincsnek elméleti számbeli becslését. Az ilynemű kísérletet természetesen az illető nyelv teljes és kimerítő fonológiai taglalásának és feltárásának kell megelőznie. Meg kell állapítani a fonéma-állományt, a prozódikus sajátság hordozóját és a prozódéma szerkezeti törvényszerűségeit. A magyar nyelvben a szótagképző elem mindig csak magánhangzós fonéma lehet. A szótaghordozó elem mindig kapcsolatos a szótaggal tehát meg kell állapítani a szótagnak, a prozódémának fonémaszerkezetét és kombinációs törvényszerűségét. Kolon nyelvjárásában a prozódéma legfeljebb csak négy fonémából állhat, s ebből természetesen csak egy lehet magánhangzós fonéma. Az egytagú szavak képzésének kombinációs lehetőségiét, tehát az egytagú szavaknak elméleti-180 NOVÁK, K základným otázkam, 18. 181 KARCEVSKIJ S., Du dualisme asymétrique du signe linguistique, TCLP 1. 88. 182 Laziczius Gyula elveti a szókészlet számbeli becslésének lehetőségét. Ez az állásfoglalás a fonológia fejlődésének akkori állapotában helyes, az. újabb munkálatok és fonológiai eredmények azonban pozitív állásfoglalásra késztetik a fonológia művelőit. 206
