Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
KOLON NYELVJÁRÁSÁNAK FONOLÓGIAI RENDSZERE B) A SZÖVEGKÖZI ÉRINTKEZÉSBŐL SZÁRMAZÓ FELOLDÁSOK KOLON NYELVJÁRÁSÁBAN A feloldás általában megvalósul az ellentét mindkét tagja előtt. A zöngés illetőleg zöngétlen mássalhangzós fonémák előtt feloldódik a zöngétlen, illetőleg zöngés ellentét. A vezérfonéma képviselete az indukáló fonéma zöngésségi jellege szerint igazodik. Kivétel a [v] fonéma, pl. a [szokvä, nyitva, festve, kapva, hàsvâ] stb. féle esetekben. A feloldások rendszerének nyelvszerkezeti s szorosabb értelemben vett morfonológiai szerepe a morfémák összetartozásának jelölése. Kolon nyelvjárása lényegében a fonémakombinációs alaptörvényességek érvényesítésével oldja meg ezt a feladatot. A kombinációs alaptörvényességek általános nyelvészeti viszonylatban csak a morfémán, illetve prozodémán belül érvényesek. Az irodalmi magyar nyelv a kombinációs alaptörvényességeket és tilalmakat érvényesíti gyakran a morféma-határon is, tehát akkor is, ha a két érintkező mássalhangzós fonémát morfémahatár választja el, sőt ritkábban a szólamegységben a szóhatáron is. A feloldások rendszere így meglehetősen egységes alapon épül fel. Kolon nyelvjárásában a kombinációs alaptörvényességek és tilalmak csekély kivétellel a morféma-határon is érvényesülnek. Kolon nyelvjárásának ez a tulajdonsága egyik legjellemzőbb szerkezeti vonása. A feloldásoknak legnagyobb csoportját az olyan feloldások alkotják, amelyekben a feloldás megvalósul az ellentét mindkét tagja előtt. így pl. a zöngés-zöngétlen ellentét előtt feloldódik a zöngétlen-zöngés ellentét. A vezérfonéma képviselete az indukáló fonémának zöngésségi jellege szerint igazodik. 1. A rokonsorok tagjainak feloldása Az apikális alapsor két rokonságának dentális és palatális fonémái előtt feloldódik a palatális, illetve dentális ellentét s a feloldási helyzetben fellépő cllentéti tag képzési helye mindig egyezik az indukáló fonéma képzésével. Más szóval: a palatális mássalhangzós fonémák előtt a palatális-dentális ellentét feloldódik, közömbösítődik, s a vezérfonémát a palatális tag képviseli. Természetesen a fonémakombinációs alaptörvények értelmében egy morfémában egymás mellett nem állhat a rokonsorok két mássalhangzója, ezért ilyen példát csak morfémahatáron vagy szóhatáron találhatunk,pl.: [szít háttá, háty-tyúk] stb. Hasonlóan feloldódik a dentális mássalhangzós fonémák előtt a dentális-palatális ellentét, s a vezérfonémát a dentális tag képviseli. Pl.: [szëginnek, mënyàsszonnàk, árán ál], (de: [arányé, -át]), [hitván víkony hángon; tele ván neki àrânbilicsëkvê; râhântà]. A dentális-palatális ellentét mindig feloldódik a rendszeren kívül álló [/] fonéma előtt. A vezérfonémát mindig a palatális tag képviseli. Pl.: [vállyon, hállyá, kerüllyön, tóllyák, tánólly] (fölszólító mód), [kölly, derengöllyük, utollyârë, lággyá, engeggye, ébujtáttyák, szólíttyá, kivánnyá, bánnyá, rántyá, hánccsá, hállyá, fonnyá, ággyá] stb. Azonban: [rozmáringjík, fogja]. Figyelmet érdemel az a körülmény, hogy az [/] magánhangzó előtt is feloldódik a dentális-palatális ellentét. Ez a körülmény az [;] és [/] fonémák szoros kapcsolatosságára vall. A dentális-palatális ellentét feloldódik a rokonjellegű ellentétek tagjai előtt. A vezérfonémát a palatális fonéma képviseli. Kolon nyelvjárásában ilyen jellegű feloldást a lágy magánhangzós fonémák előtt találunk. Pl.: [fonnyi, csinâtàtnyi, kásznyi, kopognyi, rtyíz, 191
