Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)

Arany A. László művei

KOLON NYELVJÁRÁSÁNAK FONOLÓGIAI RENDSZERE

az irodalmi nyelv rendszerén felépülő rendszerezés, nem pedig a nyelvjárásnak sajátos belső rendszere, addig nem kísérelheti meg a nyelvjárás rendszerének átfogó ábrázolását, mert a rendszerezés bizonyos pontjain szükségszerűen jelentkezne az idegen rendszer alkalmazásából fakadó kisebb-nagyobb zavar. Ennek a zavarnak kikerülését célozza a debreceni iskola munkáiban a nyelvi kategóriáknak lehetőleg teljes szótani kimerítése, és az átfogó monografikus jellemzés mellőzése. Mi tehát nem értünk egyet azokkal, akik hibáztatják ennek az iskolának munkamódszerét. Ez a módszer végeredményben azonban még mindig külső szerkezet szerint igyekszik rendszerezni a nyelvjárásnak egységes és sajátos rendszerű valóságát, ezért mi csak átmenetinek tartjuk. Ezt a módszert fel kell váltani az immanens, belső szerkezet szerinti tárgyalásnak és anyag-rendszerezésnek. Ekkor aztán gyakran mellőzni lehet a példák teljes felsorolását is, mert a feltárt rendszer egyértelműen meghatározza a fel nem sorolt eseteknek fonológiai értékét és fonétikai megjelenítését is.

1937-ben a pozsonyi Szlovák Egyetem Bölcsészeti Kara Magyar Szemináriumának hallgatói meghallgatták és elfogadták a magyar nyelvjáráskutatás megindítására és kivitelezésére előterjesztett tervünket. A magyar népnyelvkutató munkára 30 magyar főiskolás jelentkezett. Vážny Vencel egyetemi tanár, a szlovák nyelvatlasz munkálatainak akkori vezetője segítségére volt a mozgalomnak, s az egyetemi Magyar Szeminárium és a Šafárik Tudományos Társaság keretében lehetővé tette egy Magyar Nyelvészeti Bizottság megalakulását, s így a kutatásnak hivatalos engedélyezését is.43 A kutató-munka célja a szlovákiai magyar nyelvjárások szerkezeti vázának megállapítása és a magyar nyelvatlasz munkálatainak előkészítése volt44. A munka egységes irányának biztosítására két kérdőív készült.4' A kérdőívek a folytonosság biztosítására megtartották a magyar nyelvjáráskutatásnak bevett tárgyalási módszerét és szakkifejezéseit, a példatár összeállítása azonban úgy történt, hogy a gyűjtött anyag lehetővé tegye a feldolgozott nyelvjárás fonológiai jellegének megállapítását. A megindított nyelvjárás-kutatás a nyelvjárásoknak belső rendszerszerinti tárgyalásában és leírásában látta munkájának módszerét és célját. Egy év munkája hatalmas és értékes anyagot eredményezett, azonban az ellenőrzésre és feldolgozásra már nem kerülhetett sor, s a módszeres elv bemutatása is elmaradt. 1939-ben a pozsonyi magyar hallgatóknak legnagyobb része a magyar egyetemek hallgatójává lett, s magával vitte a nyelvjáráskutatás és a szerkezeti módszer iránti érdeklődést. A szlovákiai magyar nyelvjáráskutatás és nyelvatlasz-munkálat 1939-ben elvesztette szerkezeti keretét, és a kutatóknak kicsiny számú csoportja nem talált megértést és kellő támogatást. Munkájában azonban továbbra is ragaszkodott eredeti elgondolásához és szerkezeti szemléletéhez. Az első magyar népnyelvkutató értekezlet 1941- ben törvényesítette a nyelvjáráskutatásban a funkciós elvet. A szerkezeti elv érvényesítését azonban még nem tartotta időszerűnek, s így eddig csak a pozsonyi magyar népnyelvkutatók érvényesítették módszeresen.46

43 ARANY A. L., Zpráva o činnosti Maďarskej komisie a členov Maďarského seminára, Carpatica 1939.

44 BÁRCZI Géza, A magyar nyelvatlasz előkészítése, Budapest 1944, 10. A Magyar Nyelvatlasz. Munkálatai 1.

45 ARANY A. L., Kérdőív, I. sz., Pozsony 1937. 9 sokszorosított lap 2000 kérdéssel. A kérdőív az, északkeleti nyelvjárások kutatásának megkönnyítésére készült. Kérdőív, II. sz., Pozsony 1937, 8 sokszorosított lap. A kérdőív az északnyugati és északkeleti nyelvjárások mássalhangzós állapotának tüzetes vizsgálatára készült.

46 Budapesten az 1941 októberében megtartott első magyar népnyelvkutató értekezleten a szlovákiai magyar népnyelvkutatók képviseletében a Magyarságtudományi Intézet igazgatójának levélbeli meghívására részt vett a szerző is. Röviden vázolta a szlovákiai magyar népnyelvkutatás elvi állásfoglalását és gyakorlati módszerét. Az értekezlet megértéssel fogadta az elvi és módszeres újítást, azonban úgy vélte, hogy általános viszonylatban egyelőre még nem alkalmazhatja.

125