Dohányos Róbert et al. (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2003 (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
8. A nemzeti és etnikai kisebbségeket érintő jogszabályok Szlovákia jogrendszerében, kormányzati intézkedések a kisebbségek diszkriminációja ellen
A nemzeti és etnikai kisebbségeket érintő jogszabályok... 77 8.5. A munka törvénykönyvének módosításai A munka törvénykönyvének 2003. július 1-jétől életbe lépő jelentős módosításai egyformán érintik a társadalom egészét, mi azonban a továbbiakban csupán a nemzeti és etnikai kisebbségeket leginkább érintő, ill. a kisebbségek diszkriminációja ellen meghozott passzusokat ismertetjük. A munka törvénykönyvének ezt megelőző módosítása már az Európai Uniós elvárásokkal összhangban szabályozta a munkavállalók jogainak védelmét. A munkáltató nem viselkedhet diszkriminatív módon a munkára jelentkezőkkel és a munkavállalókkal szemben, indokolatlanul nem különböztetheti meg őket közvetett vagy közvetlen módon nemük, családi állapotuk, fajuk, anyanyelvűk, koruk, bőrszínük, egészségi állapotuk, vallásuk vagy politikai meggyőződésük, vagyoni helyzetük, nemzeti, etnikai vagy egyéb hovatartozásuk alapján. Az új törvénymódosítás még inkább hangsúlyozza ezt a védelmet, és megtiltja a munkáltatónak, hogy rákérdezzen a munkavállaló szexuális orientációjára. Diszkriminációnak számít a jövőben a munkavállaló zaklatása is: ez olyan bánásmódban nyilvánul meg, melynek eredményeképpen sérül az emberi méltósága, vagy amely miatt a munkavállaló megalázó vagy sértő helyzetbe kerül. Ha az alkalmazott vagy a munkára jelentkező úgy érzi, hogy a munkáltató ezeket megszegve diszkriminatív módon járt el vele szemben, bírósághoz fordulhat jogainak védelmében, és anyagi kártérítést követelhet. 8.6. A diszkriminációellenes törvény Szlovákiának az Európai Unióhoz való csatlakozása szükségessé tette az emberi és kisebbségi jogok harmonizációját is. Ennek egyik legfontosabb részét az ún. diszkriminációellenes törvény elfogadása jelentette. Bár a törvénytervezet, mely tartalmát tekintve az uniós irányelvekkel és előírásokkal összhangban van, már régebben elkészült, a politikai egyetértés hiányában 2003-ban nem került elfogadásra. Az igazságügyi minisztérium javaslatára várhatóan a közeljövőben elkészül a törvénytervezet módosítása, melyet remélhetőleg még 2004 májusa előtt elfogadnak. A javaslat módosításának lényege az, hogy az eredeti elképzeléssel szemben a diszkriminációellenes törvény nem egy egységes, átfogójogszabály lesz, hanem csupán a diszkriminációellenes alapelvek törvényi megfogalmazása. Szerkezetét tekintve két részre oszlik: egyrészt tartalmazza az általános rendelkezéseket és alapelveket, másrészt a konkrét jogi normák változásait rögzíti. Ezáltal a diszkriminációellenes szabályozás bekerül az egyes jogszabályokba a konkrét jogviszonyokra vonatkozóan. A szlovák jogrendben jelenleg is számos olyan előírás található, melyek - az alkotmányban rögzített alapvető jogok és szabadságjogok alapelvéből kiindulva - tartalmazzák a diszkriminációellenes alapelveket: minden ember egyenlőségét, egyenrangúságát és a megkülönböztetés tiltását. A diszkriminációellenes törvény elsődleges feladata az, hogy definiálja a diszkrimináció fogalmát és minden formáját, megalkotva így a diszkrimináció fogalmának egységes értelmezését. A diszkrimináció elleni harc szempontjából alapvető fontosságú, hogy mindenki számára érthető és egyértelmű megfogalmazást nyerjen a diszkrimináció fogalma. Szükséges továbbá, hogy bekerüljön a jogrendbe a diszkriminatív jellegű bánásmód, eljárás tiltása és szankcionálása. Ezáltal lehetővé válik minden természetes és jogi személy számára, hogy ha úgy ítéli meg, hogy diszkrimináció áldozat lett, bírósági per útján érvényesítse jogait éppúgy, mint a személyiségi jogok megsértése esetében.
