Dohányos Róbert et al. (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2003 (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
8. A nemzeti és etnikai kisebbségeket érintő jogszabályok Szlovákia jogrendszerében, kormányzati intézkedések a kisebbségek diszkriminációja ellen
76 A nemzeti és etnikai kisebbségeket érintő jogszabályok... Visszaigényelni azokat az ingatlanokat lehet, amelyeket az 1948. február 25-től az 1990. január 1-jéig terjedő időszakban koboztak el a tulajdonostól a törvényben pontosan meghatározott előírások vagy eljárások alapján. A kérvényeket 2004. december 31- ig lehet benyújtani a helyileg illetékes földhivatalokhoz. Bizonyos esetekben a restitúciós folyamat vonatkozik az 1948 előtt elkobzott mezőgazdasági földterületekre, illetve erdőkre is. Az 1945-ben meghozott jogszabályok alapján ugyanis a fasisztáktól, a kollaboránsoktól, a háborús bűnösöktől, köztük elsősorban a magyaroktól és a németektől még 1948 előtt elkobozták birtokaikat. Ha viszont az illetőt nem ítélték el, vagy más törvény értelmében visszakapta állampolgárságát, a 26/1948. számú jogszabály szerint 50 hektárig visszaigényelhette a földjét. 1989 előtt erre sajnos nem volt lehetőség, sőt akkor további telkeket államosítottak, ezért az 1991. évi jogszabály és immár a 2003. évi 503. számú jogszabály is kimondja: azok is visszaigényelhetik földjeiket, akiknek a földjét még 1948 előtt vették el. A Szlovákiában élő magyarság nagy részét nem ítélték el, azaz sokan bizonyítani tudják, hogy nem voltak fasiszták, kollaboránsok, tehát a földjüket jogtalanul kobozták el. A kárpótlási igényt az eredeti tulajdonoson kívül érvényesítheti (sorrendben) a tulajdonos végrendeleti örököse, gyermeke, házastársa, szülője és testvére. Az előírás feltételül szabja, hogy az igénylőnek mindenképp szlovák állampolgárnak kell lennie, és ha az igénylő az eredeti tulajdonos, akkor állandó lakhellyel is rendelkeznie kell Szlovákia területén. A törvény korlátozza a visszaigényelhető ingatlanok nagyságát: mezőgazdasági föld esetében legfeljebb 150 hektár, erdő esetében pedig legfeljebb 250 hektár területet lehet visszakapni. Ha az adott terület jelenleg természetes személy tulajdonában van, vagy a területen temető, növénykert, arborétum vagy sportpálya található, akkor a jogosult személy pótföldet vagy anyagi kárpótlást kaphat az eredeti ingatlan helyett. 8.4. A büntető törvénykönyv módosításai A 140/1961 Tt. számú büntető törvénykönyv 2003. szeptember 1-jétől néhány fontos pontban módosult. Azért fontos megemlíteni ezeket a módosításokat, mert bizonyos szociológiai felmérések szerint nagymértékben érintik és érinthetik Szlovákia roma nemzetiségű lakosságát. Ekkor lépett érvénybe a jelentős politikai vitát kiváltott, de kompromiszszumos formában mégis elfogadott „harmadszorra elég” elv, melynek értelmében egyes különösen súlyos bűncselekmények (pl. gyilkosság, nemi erőszak, túszejtés, emberkereskedelem) elkövetőit, akik már harmadszor követik el a listán szereplő bűncselekmények valamelyikét, a bíróság köteles lesz életfogytiglani börtönbüntetésre ítélni. Az életfogytiglani börtönbüntetés azonban csak akkor lesz ez esetben is kiszabható, ha adottak lesznek egy ilyen ítélet egyéb törvényes feltételei (a törvény csak akkor engedi meg életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását, ha az elkövető gyilkosságot követett el, ill. más bűncselekmény elkövetése közben szándékosan emberéletet oltott ki, és nincs remény arra, hogy rövidebb ideig tartó börtönbüntetés az elkövető megjavulását eredményezhetné). Egyéb esetekben a bíróság 25 évet köteles kiszabni az elkövetőre, és még ha a bíróság különleges elbírálást igénylő okokból kisebb büntetéssel is beérné, ez sem lehet 20 évnél kevesebb.
