Dohányos Róbert et al. (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2003 (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
8. A nemzeti és etnikai kisebbségeket érintő jogszabályok Szlovákia jogrendszerében, kormányzati intézkedések a kisebbségek diszkriminációja ellen
A nemzeti és etnikai kisebbségeket érintő jogszabályok... 75 roma kisebbség körében legsúlyosabbak a szociális problémák (munkanélküliség, a lakhatási problémák, szociális ráutaltság), ezért őket érintik leginkább ezek a változások. A 600/2003. számú, a családi pótlékról szóló törvény értelmében alapjaiban változott meg a családi pótlékra vonatkozó szabályozás. 2004. január 1-jétől a családi pótlék alanyi jogon jár minden gyermek után, függetlenül a szülők jövedelmétől. Összege gyermekenként 500 Sk. Az alacsony bevétellel rendelkező családok esetében ez a változás az előzőekhez képest akár 390 Sk csökkenést is jelenthet gyermekenként. A családi pótlék adókedvezmény formájában megjelenő másik részét, amely szintén egységesen 400 Sk havonta gyermekenként, csak azok a családok kaphatják meg, ahol legalább az egyik szülő dolgozik, ezáltal a roma családok többsége, tekintettel a munkanélküliség magas arányára, elesik a támogatásnak ettől a részétől. Az 599/2003. számú, az anyagi ráutaltságról szóló törvény értelmében megváltoznak a szociális segély folyósításának feltételei is. Az új előírás célja a munkavállalás ösztönzése, ezért jelentős mértékben csökken a szociális segély alapösszege. Eddig egy többgyermekes család, amelynek semmilyen más bevétele nem volt, akár 10 500 Sk szociális segély is kaphatott. Az új szabályozás szerint egy házaspár 4 gyermekkel legfeljebb 3210 Sk szociális segélyt kaphat, négynél több gyermek esetében pedig legfeljebb 4210 Sk-t. Ez kiegészülhet 1000 Sk ún. ösztönző pótlékkal, melyre azonban csak az a szociálisan rászoruló személy jogosult, aki nyilvántartott munkanélküli és aktív munkakeresőnek minősül, vagy munkaviszonyban van és iskolázáson, továbbképzésen vesz részt, vagy közhasznú munkát végez. A rászorultak továbbá igényelhetnek lakhatási támogatást is, melynek nagysága a többtagú családok esetében 1330 Sk havonta. Némileg hozzáférhetőbbé teszi ezt a támogatási fajtát az a változtatás, hogy azok is igényelhetik, akiknek ugyan van közüzemi tartozásuk, de írásbeli megállapodást kötöttek a szolgáltatóval a tartozás törlesztésének üteméről. 2003. július 1-jétől a létminimumról szóló módosított 125/1998 Tt. számú törvény is jelentősen megváltozott, ez a változás elsősorban a szociálisan rászoruló rétegeket érinti (ide sorolhatjuk a romák bizonyos csoportjait). A második paragrafusban meghatározott összegek a 213/2003. számú miniszteri rendelet alapján módosulnak aszerint, hogy egy fizikai nagykorú személy havi bevételéről, vagy egy önellátó kiskorú, vagy pedig egy nem önellátó gyermek havi bevételéről van-e szó. így pl. egy kétgyermekes család létminimuma a törvény szerint 4210 Sk az egyik szülőre, 2940 Sk a másik szülőre, 2940 Sk az önellátó kiskorú gyermekre, aki a szülőkkel él, 1910 Sk a nem önellátó gyermekre - ez öszszesen 12 000 Sk. A létminimum összegét a törvényhozó olyan minimális összegként, bevételként határozza meg, amely alatt, vagy amelyek összege alatt az egyén alapszükségleteiben hiányt szenved. A bevételekből először természetesen le kell vonni az adókat és az egyéb kötelező levonásokat, mint pl. az egészségügyi biztosítás, a nyugdíjbiztosítás stb. 8.3. A restitúció Az 503/2003. számú, szintén 2004. január 1-jén életbe lépő törvény értelmében újra lehetővé vált az elkobzott mezőgazdasági földek és erdők visszaigénylése azok számára, akik valamilyen oknál fogva nem tudták érvényesíteni ezt az igényüket az eredetileg 1992 végéig megszabott határidőn belül. Ez az előírás érinti a Dél-Szlovákia területén található földterületeket, erdőket, ezért a magyar kisebbség számára nagy jelentőséggel bír.
