Dohányos Róbert et al. (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2003 (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
14. A kisebbségi oktatás helyzete
A kisebbségi oktatás helyzete 101 Ezek a tények azt igénylik, hogy az elemzés során válasszuk majd külön egymástól a magyar, illetve az egyéb kisebbségeket, hiszen a közoktatási intézményeik hálózata jelentős mértékben eltér egymástól, s így az adatok összehasonlíthatatlanok. A további statisztikákban azonban együtt fogjuk szerepeltetni az összes jelentős nemzetiség és a többségi nemzet adatait is, hiszen a számoknak csak a teljes mértékű összevetése adhat megfelelő támpontokat a helyzet elemzéséhez. Meg kell jegyezni még a fenti adatok kiegészítéseként, hogy a roma nyelvet néhány óvodában és iskolában segédnyelvként használják azokban a régiókban, ahol az érintett kisebbségjelenléte koncentráltabb, valamint oktatják a nyelvet néhány középiskolában is. A statisztikai adatok mindig óvatosságra intik az elemzőt, és reális kifejezőerejük akkor van igazán, ha megfelelő kontextusban vizsgáljuk őket. Épp ezért esetünkben is a folyamat részeként, az utóbbi három év létszámváltozásainak tükrében tekintünk rájuk. A tények összevetése során külön kell kezelnünk, hogy hány gyermek látogatja a kisebbség nyelvén oktató intézményeket, s az adott kisebbség a nemzetiségi arányokból hány százalékkal veszi ki a részét. Ugyanis főképp a kisebb lélekszámú közösségekre jellemző némi anomália. A mellékelt táblázatokból természetesen sokkal több információ kiolvasható, mint amivel itt töredékes kommentárként szembesül az olvasó, ám bővebb elemzésre itt nincs módunk. Kétségkívül szükség lenne egy aprólékos, részletekbe menő fejtegetésre, hogy választ kapjunk a népszámlálási adatok alakulásának hátterére is. 14.1. Óvodák7 Az iskolai előkészítők számát tekintve az utóbbi években mind országos viszonylatban, mind a nemzetiségi óvodák terén történt bizonyos ingadozás, melynek eredménye némi létszámcsökkenés lett, ám a csoportok számában ez a változás nem mutatkozik lényegesnek. Az ukrán nyelvű csoportok száma azonban jelentősen, csaknem 25%-kal visszaesett. És míg a magyar nevelési nyelvű óvodákat látogató gyermekek száma a vizsgált időszakban évről évre gyarapodott, az ukrán nevelési nyelvű óvodába járó gyermekek száma több mint ötödével apadt. Ugyanakkor paradox tény, hogy kétezer magyar nemzetiségű gyermek szlovák nevelési nyelvű óvodába jár, s ötször annyi gyermek van ukrán csoportban, mint amennyi ukrán nemzetiségű az adott korosztályban. Hasonlóan szembeötlő, hogy a romák száma az óvodákban fokozatosan növekszik, de még így is 1%-kal az országos szint alatt marad. 14.2. Alapiskolák8 A racionalizálásnak feltüntetett folyamat eredményeként két év alatt 29 szlovák iskolát bezártak, közben alakult néhány szlovák tanítási nyelvű egyházi és magániskola, de a nemzetiségi iskolák száma lényegesen nem változott. Hetvenkilenccel csökkent viszont a magyar osztályok száma, ami 3,7%-os csökkenésnek felel meg. Az abszolút számokat figyelembe véve: két év alatt több mint 44 ezerrel (7,5%) csökkent a szlovák osztályban tanulók száma, 3 ezerrel (8%) a magyarul tanulóké, az ukrán osztályokban viszont megmaradt a korábbi szint. 7 Lásd az Oktatásügy számokban című alfejezet 54-57. táblázatát. 8 Lásd az Oktatásügy számokban című alfejezet 58-63. táblázatát.
