Dohányos Róbert et al. (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2003 (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
14. A kisebbségi oktatás helyzete
100 A kisebbségi oktatás helyzete stb. Ugyanakkor figyelmeztet minden országot, hogy az integrációs politikájának megvalósítása során tartózkodjon minden olyan lépés megtételétől, amely a kisebbségek asszimilációjához vezethet. Ennél fogva is fontos a kisebbségi oktatási intézményhálózat fenntartása és működtetése. A hatályos szlovákiai közoktatási törvény (29/1984. számú törvény)4 mindennek nevezhető, csak éppen modernnek nem, hiszen jóllehet megért sok-sok módosítást, de a kerete még 1984-ben született, s a nemzetiségek kapcsán sem mutatja a korszerűség jegyeit. Biztosítja ugyan a kisebbségben élők alkotmányos jogát a szabad iskolaválasztásra, ám már az egyes nemzetiségek felsorolásánál megkülönböztet, s a ruszin kisebbséget csupán zárójelben, mintegy az ukrán nemzetiség modifikációjaként kezeli, más kisebbségekről pedig említést sem tesz. A törvény elemzésének - részben azért, mivel előreláthatólag 2004-ben felváltja egy új norma, részben pedig a téma szempontjából viszonylag irreleváns - nem szeretnénk nagy teret szánni, ahogy a társadalmi decentralizáció következtében elfogadott, az oktatási államigazgatást, valamint az iskolai önkormányzatok tevékenységét szabályozó új előírás (596/2003. számú törvény)5 6 boncolgatásának sem, csupán egyetlen megjegyzést fontos tennünk: a történelmi adottságok, a nemzeti tudat intenzitása, valamint a különböző társadalmi-gazdasági változások és finanszírozási gondok mellett főképp e két rendelkezés (és a hozzájuk tartozó végrehajtási utasítás) hat ki szabályként a nemzetiségi iskolahálózat alakulására. Fontos megemlíteni, hogy Szlovákiában nem létezik önálló kisebbségi iskolarendszer, minden nemzetiségi intézmény a szlovákiai hálózat szerves része, s így a tárca központi rendelkezései vonatkoznak rájuk, azonos tantervek és óratervek alapján működnek. Napjainkban azonban rendkívül szembetűnő az a tény, hogy a nemzetiségeknek csak kisebb hányada él a törvény adta jogával, de mindez főképp a lélekszámúkkal és identitásuk állapotával magyarázható. Szlovákiában legalább négy kisebbség rendelkezik olyan potenciállal és igényli is, hogy biztosítani tudja saját oktatási bázisát. Mindez viszont a valóságban kissé másképp fest. Az 51. táblázat - az oktatási minisztérium hivatalos hálózata, valamint az oktatási statisztikákat feldolgozó háttérintézmény adatai® alapján - azt mutatja, mely kisebbség milyen típusú és milyen fenntartó által működtetett intézménnyel rendelkezik a 2003/2004-es tanévben: 51. táblázat A nemzeti és etnikai kisebbségek oktatási intézményeinek típusai Intézmény típusa Magyar Német Ruszin Ukrán Óvoda önkormányzati, egyházi önkormányzatiönkormányzati Alapiskola önkormányzati, egyházi önkormányzatiönkormányzati Gimnázium önkormányzati, magán, egyháziönkormányzati Szakközépiskola önkormányzati, magán. önkormányzati Szakmunkásképző önkormányzati, magán_ Speciális iskola önkormányzatiForrás: Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma, 2004 4 Zákon č. 29/1984 Zb. o sústave základných a stredných škôl (školský zákon). 5 Zákon č. 596/2003 Z. z. o štátnej správe v školstve a školskej samospráve a o zmene a doplnení niektorých zákonov. 6 Separát štatistickej ročenky školstva SR 2003. Ústav informácií a prognóz školstva. Bratislava, 2003.
