Tóth Károly - Végh László (szerk.): Sociography 2012. Szociográfia a magyar-szlovák határ mentén 2012 (Somorja, 2012)
Matkovich Ilona: Salgótarjáni városrehabilitáció - Az üres zsebek városa
meg az utóbbi hónapokban. Sok esetben egy ötven négyzetméter alapterületű lakásban 10-15 ember él, eló'fordult, hogy ötvenen jelentkeztek be egy önkormányzati lakásba. A testület szociális és adósságcsökkentési támogatásokkal eddig is segítette a rászorulókat. Idén azonban meg kellett emelni a kolónialakások bérleti díját, több ilyen épületet el is bontottunk, továbbá két tucat lakást eladnánk, hogy a kiadásainkat lefaragjuk. Az önkormányzat tud és fog segíteni azoknak, akik saját magukért is felelősséget vállalnak. A hivatal a jövőben vizsgálja a nem fizetők bevételét, és ha valaki a havi bevétele alapján tudna fizetni, de nem teszi, megszűnik a lakhatási segélye.” “Két generáció végigdolgozta az életét, de ma kenyérre sincs pénze.” Ezt már Oláh Sándor, a csak nevében hangulatos Művész-telepen élű kisebbségi koordinátor mondja. “A kis pénzek ellenére nagy harcok és sértődések mennek Salgótarjánban a közmunkáért is” — folytatja. A MAV-közmunkaprogram még létezik, a vasút menti takarításra, a pályázat szerint száz emberből huszonötöt a kisebbségből kellett alkalmazni. “Az utolsó pillanatban behívtak a hivatalba, hogy írjak alá, mert nem akarták, hogy elvesszen a pályázat, de nem olvashattam el, ma sem tudom, mit írtam alá. A kisebbséggel való kapcsolattartásban nem történt változás önkormányzati oldalról. Korábban sem volt együttműködés a városvezetéssel, és most sem nevezhető optimálisnak a két önkormányzat együttműködése, de némi javulás azért érzékelhető. A hivatalban van egy kapcsolattartó, vele érintkezünk, valójában semmilyen minket érintő program előkészítésében nem veszünk részt soha” - sorolja a sérelmeket a ckö-elnök, aki szerint a cigányok kiszorítása a munkából lakóhelyi szegregációhoz vezetett. “A szegregáció nem bonyolult dolog, de nem az iskolákban valósul meg, hanem a lakóhelyek szerint. Az önkormányzatok egész Magyarországon arra törekszenek, hogy a romákat a városszélre szorítsák. Korábban a salgótarjáni cigányok mindig is belvárosiak voltak, most jó, ha tíz cigány család él a belvárosban. Ha van a peremkerületben iskola, persze hogy ide íratják be a gyerekeket. Ha a cigánynak lakásigénye volt, a peremkerületben kapott helyet.” Terek Az évtizedek óta kisebbségi vezetőként tevékenykedő Oláh nem hallott róla, hogy a városvezetés - amibe a viszonylag nagyszámú salgótarjáni roma lakosság egy alkalommal adott önkormányzati képviselőt - a kellős közepén tart a megyei jogú városok számára kiírt három és fél milliárdos 81
