Tóth Károly - Végh László (szerk.): Sociography 2012. Szociográfia a magyar-szlovák határ mentén 2012 (Somorja, 2012)
Kiss Márta: Túristvándi - Kis falu, nagy tervekkel
tése számunkra azt mutatja, hogy a túristvándiakat foglalkoztatja településük sorsa, jövője. Az intézeti gyermekek nevelése egyébként kétségtelenül jó eszköz a falu népességének növeléséhez, még ha ez nem is cél, hanem következmény. „Élni és élni hagyni!” Az elmúlt tizenöt évben Túristvándiban nyolccal nőtt a vállalkozások száma,32 ezek többsége egyéni vállalkozás, emellett négy betéti társaság és egy jogi személyiségű vállalkozás működik a településen. A vállalkozások tipikusan tulajdonosaikat tartják el, nincsenek alkalmazottak, még az sem jellemző, hogy egy vállalkozásból egy teljes család megélne, általában kiegészítő tevékenységet kell folytatni mellette. A községben a legelső vállalkozások egyike egy 1992-ben létrejött fűrészüzem volt, amit öten alapítottak a téeszből kivásárolt gépekkel. Egy darabig egészen jól ment a cég, főként furnérárut, ládát gyártottak, legnagyobb felvásárlójuk az újkígyósi bútorüzem volt. „Mi dolgozni tudtunk, hiába olyan öreg gépünk volt, akkor is még négy-öt országba export szállítottunk.” A probléma az egyik tulajdonos szerint abból adódott, hogy a befektetésekhez, fejlesztésekhez nem volt elég tőkéjük, illetve „egyesekből hiányzott a hajlandóság is, hogy a vállalkozásért áldozzanak”. Az egyik tulajdonos megbetegedése után a bt. tagjai különváltak. Egy kisebb cég még működött egy darabig, tulajdonosa azonban ma már ajándékboltot üzemeltet, amiben részben a saját maga által készített, részben megvásárolt kézműves termékeket árul. A kis ajándékbolt önmagában azonban nem tartja el a családot, mert a vállalkozás — a turizmust is sújtó - szezonalitás problémájával küzd. A falusiak gyakran megjegyzik: furcsállják, hogy a vállalkozók többsége nem túristvándi származású. Valóban: a fent említett ajándékbolt, a turisztikai vállalkozások nagy része, a panzió és a turkáló sem túristvándi születésű, hanem beköltözött emberek kezében van. A három bolt közül szintén csak az egyik tulajdonosa helybéli. A tulajdonosok szerint megoszlik a kereslet a boltok között, ugyanis mindegyiknek megvan a saját törzsközönsége. A kis üzletek meglehetősen nehéz helyzetben vannak egy ekkora településen, ahol ráadásul az embereknek csupán 22%-a rendelke-32 2004-ben összesen 21 vállalkozást regisztráltak a faluban, ebből 16 egyéni vállalkozás. (Forrás: önkormányzati statisztika.) 60
