Tóth Károly - Végh László (szerk.): Sociography 2012. Szociográfia a magyar-szlovák határ mentén 2012 (Somorja, 2012)

Kiss Márta: Túristvándi - Kis falu, nagy tervekkel

A cselédlét és a téesz-világ toposzként jelenik meg a túristvándiak elbeszéléseiben, szerintük ugyanis ezek a történelmi tényezők ma is meghatározzák az emberek mentalitását. A képviselő-testületi tagok közül többen is ezzel magyarázzák, hogy a falusiak nem igazán vállalkozó szelleműek. Egyikük így fogalmazott: >rA téeszvilágban mindig megmondták az embereknek, most ide kell menni, most azt kell csinálni. Előtte volt a Kende báró — a parasztság igen kis létszámban volt jelen -, a cselédeknek mindig megmondták, hogy ide kell menni, ezt kell csinálni. A rendszerváltással jött egy olyan társadalmi változás, hogy nem igazán mondják meg az embereknek, hogy mit kell csinálni. Vagy kitalálja, hogy mit kell csinálni, vagy egyszerűen csak sodródik. És ennek a rétegnek - akik ide vezethetők vissza a téeszvilághoz meg még megelőző földesúri világhoz - nincs, aki megmondja, hogy mit csináljon, vagy ha megmondják, nem akarják azt csinálni.”

A múltból öröklött cseléd-mentalitás továbbéléséről egy volt uradalmi faluban folytatott kutatása alapján Tausz Katalin így ír: „A tartózkodás a kockázatvállalástól, a biztonságra törekvés még ma is mélyen gyökerezik a volt cselédek gondolkodásában, életmódjuk legfőbb szervező, szabályozó értékeként működik. [...] Mindig más keze-lábaként munkálkodtak, úgy tekintették őket, hogy nem képesek önmaguk irányítására Tausz a

mobilitás hiányát ugyancsak a cselédfalusi léttel hozza összefüggésbe. Érvelése szerint, a cselédek számára biztosítva volt a megélhetés minimális szintje, ha jól szolgáltak, egész életükben a falujukban maradhattak, nem kívánkoztak el a településről, így „megrögződtek munkájukban”, s ez a mentalitás később is tovább élt. (Mátyus-Tausz, 1984:129-130)

A falu lakosságának összetétele az elmúlt hatvan év során igencsak megváltozott, ami a történelmi tényezők magyarázó erejét illetően óvatosságra int. Azt azonban megfigyeléseink is alátámasztják, hogy a helyiek önállósodási hajlandósága nem túl magas, a faluban működő egyéni vagy családi vállalkozások körülbelül felét, a két munkahelyteremtő vállalkozás egyikét sem túristvándi származásúak működtetik.

„Az ember itt vidéken megpróbál mindent.”

A lakosságot megélhetés szempontjából két nagyobb csoportra oszthatjuk: a kisebbséghez azok tartoznak, akik állandó munkahellyel rendelkeznek (14%), a lakosság több mint fele azonban munkanélküli vagy inaktív.18 A

18 Forrás: 2001. évi népszámlálás.

50