Tóth Károly - Végh László (szerk.): Sociography 2012. Szociográfia a magyar-szlovák határ mentén 2012 (Somorja, 2012)

Kiss Márta: Túristvándi - Kis falu, nagy tervekkel

túristvándi foglalkoztatási adatokat vizsgálva feltűnik, hogy a munkanél­küliség fűként a férfiakat sújtja, a Fehérgyarmati kistérséggel összehason­lítva pedig látható, hogy míg az inaktív keresők és az eltartottak helyi és térségi aránya nagyjából megegyezik, addig a foglalkoztatottak aránya je­lentősen alacsonyabb, a munkanélküliek aránya pedig jóval magasabb Tú­­ristvándiban, mint a kistérségben. A foglalkoztatottak többsége, közel 60%-a a szolgáltató szektorban, a többiek az iparban dolgoznak. Bár a me­zőgazdaság visszaszorulása és a szolgáltatások térnyerése megfelel az or­szágos tendenciáknak, Túristvándiban az agrárszektorban drasztikus változások következtek be: míg 1980-ban a dolgozók több mint 60%-a me­zőgazdasági alkalmazott volt (az ipari melléküzemágakban foglalkoztatot­takkal együtt), addig 2001-ben a népszámlálási adatok szerint egy fő dolgozott a mezőgazdaságban.19 A hivatalos statisztikák szerint tehát Túristvándi munkaképes korú la­kosságának csupán negyede aktív. Ok töltik be az önkormányzati intézmé­nyek állásait, közülük kerülnek ki a kereskedelmi és vendéglátó egységek tulajdonosai és dolgozói, ők azok, akik anyagi megfontolásból állami gon­dozott gyerekeket nevelnek, és a gazdálkodó családok nagy része is e kate­góriába tartozik. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az aktív, több lábon álló családokban is gyakran találkozni leszázalékolt vagy más okból inaktív emberekkel. Több családban is tapasztaltuk, hogy a férfiakat valamilyen egészségügyi probléma miatt leszázalékolták a kilencvenes években.20 Mivel azonban nem teljesen munkaképtelenek, valamiféle családi vállal­kozást21 indítottak — egy másik családtag nevén —, és jellemzően vendégfo­gadói, eladói vagy könnyebb gazdasági munkákat végeznek. Ok tehát a vállalkozásba besegítve dolgoznak, a statisztika szerint azonban inaktí­vak. 19 A statisztikában nem jelenik meg az a körülbelül tíz család, amely főként, de nem kizá­rólag a mezó'gazdasági termeléssel foglalkozik. 20 A rendszerváltás után az országban sok helyen a tömegesen elbocsátott emberek a mun­kanélkülivé válás elől menekülve leszázalékoltatták magukat, mert ez biztos jövedelmet jelentett. Erről a jelenségről többen is beszámoltak (lásd többek között Simonyi, 1995). A Tiszahát környékén is nagyon magas a leszázalékoltak aránya, az egyik környékbeli orvos szerint a helyieket főként szív- és érrendszeri betegségekkel százalékolták le, de jelen vannak a tüdőbetegség, asztma, reumatológiai és ortopédiai betegségek is. Markáns cso­portot képviselnek a pszichiátriai betegséggel leszázalékoltak is. Feltehetően közöttük is sokan vannak, akik menekülési útként választották a rokkantságot, ami azonban egy életre behatárolja cselekvési lehetőségeiket. 21 A családi vállalkozás terminust nem hivatalos értelemben használom. 51

Next

/
Thumbnails
Contents