Tóth Károly - Végh László (szerk.): Sociography 2012. Szociográfia a magyar-szlovák határ mentén 2012 (Somorja, 2012)

Gazsó Dániel: Ez itt "a sziti"

Gazsó Dániel

Ez itt „a sziti”

„Ráordítanak a KGB-n a mi emberünkre: »Na sorolja föl azt is, hogy hány országban lakott!« Rákezdi a mi emberünk: »Az Osztrák-Magyar Monarchiában születtem. Utána Magyarországon laktam, aztán Csehszlovákiában, majd újra Magyarországon, a második világháború befejezésekor rövid ideig megint Csehszlovákiában, azután pedig a Szovjetunióban.« Ismét ráordít a KGB-s: »Vén csavargó! Mit követett el, hogy mindenhonnan mindig tovább kellett állnia?!« »Én, kérem, egész életemben ki se mozdultam a szülőfalumból.« »Hát hol született maga?!« »Kisszelmencen!« (Mali Szelmenci) - vágja rá a mi emberünk."1

Kisszelmenc és Nagyszelmenc (Veľké Slemence) 1920-ig Magyarország szerves része volt az Ung vármegyében. Az első világháborút lezáró Párizs környéki békék Csehszlovákiához csatolták. Az első bécsi döntés következtében újra Magyarországhoz tartozott (1938-1944 között), majd a második világháború után a sztálini vasfüggöny kettézárta, Kisszelmenc a Szovjetunióhoz került, Nagyszelmenc Csehszlovákiában maradt. Ukrajna függetlenné válása (1991), Csehszlovákia felbomlása (1993) és Szlovákia Európai Unióhoz való csatlakozása (2004) után a vasfüggöny schengeni határrá alakult. Végül többéves lobbizás, tárgyalás és szervezés eredményeként 2005. december 23- án a kettézárt falu között megnyílt egy gyalogos-biciklis nemzetközi határátkelő.2 Nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta! Vagy mégsem?

1 Zelei Miklós: A kettézárt falu (Ister Kiadó, Budapest, 2000) könyvének német kiadásához (Das Entzweigesperrte Dorf, Gabriele Schäfer Verlag, Herne, Németország, 2009) írt szerzői előszavából. Az előszó magyarul nem jelent meg, idézet a kéziratból.

2 Zelei Miklós: A kettézárt falu, Ister Kiadó, Budapest, 2000. Zelei Miklós: A 342-es határkő. Negyedszázad Kárpátalján, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár (Uzsgorod), Ukrajna, 2006.

19