Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)
Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából
gy, ty E palatális magánhangzók a kürti nyelvjárásban sokkal gyakrabban szerepelnek, mint a köznyelvben. E térhódítás a nekik megfelelő kemény mássalhangzók rovására történik. Palatalisatio legtöbb esetben j és i előtt van; pl. befegyi (befedi), láttya (látja). Viszont gy- és iÿ-nek depalatalisatioja nem fordul elő. A gy és ty hangok között érvényesül a magyar mássalhangzók egyetlen zöngésizöngétlen ellentéte; tehát a gy : ty korrelativ viszonyban vannak. A gy fonémnél hátraható hasonulás esetében gy ^ ty megfelelés áll be: hogy te ^ hoty ti. Annak ellenére, hogy i előtti helyzetben a í nagyon sok esetben palatalizálódik, a kürti nyelvjárásban sincs több ty kezdetű szó, mint amennyit a magyar köznyelv ismer: tyúk és tyüh indulatszó. zs, s Korrelativ főnéinek. A zs hang Kniezsa István szerint (MNy. XXIX, 98) a magyar nyelvben a X. és XI. század határán fejlődött ki. Az s főném a kürti nyelvjárásban gyakran kettőződik: velágossann, bűnössek stb. dz, c Zöngés-zöngétlen fonémpár; belőle a c fordul elő gyakrabban. A dz hang a magyar nyelvben nem szerepel önálló beszédhangként. A tollat és könyvet ritkán forgató embernek fejtörést okoz a dz hangú szavak leírása, mint pl. jegyző, madzag, mert a hang különbözik minden más hangtól, amelyre betűt ismer. A dz ikerítve fordul elő, amikor megvan a lehetőség, vagyis két magánhangzó között és szóvégen. Ha nincs meg e fonetikai feltétel, akkor röviden hangzik: brindza. De zöngétlen párjánál nem látjuk ezt a szabályszerűséget, mert szóközben is és szóvégen is lehet rövid: kaca, atrec (adressz). dzs, cs Ugyanaz mondandó mutatis mutandis a dzs : cs párról is, amit dz : c-ről megjegyeztem. A dzs hang ritkábban fordul elő, mint a dz; ennek egyik oka az, hogy a zs nem igeképző, mint a z, amely a d végű igékhez járulva szaporítja a dz előfordulási eseteit. z, sz Semmiben sem térnek el a köznyelvi használattól. r Korrelativ ellentét nélküli, párnélküli főném. Nehéz képzési módja kellő érvényesülését annyiban gátolja, hogy amikor rl hangpár kerül egymás mellé, rl > ll változás áll be. Szóvégen A kürti nyelvjárás hangtana 3S
