Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)
Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából
40 Danczi Villebald csak néhány szónál marad el (15). A magánhangzókra nyújtó hatást gyakorol, amiről a magánhangzók tárgyalásánál volt szó. Nehéz artikulációja miatt a gyermeknyelvben l- és /-ként realizálódik, pl. Kajcsi (Karcsi). n Az n mássalhangzóról, illetőleg félmagánhangzóról már volt szó több helyen (17, 24). Az orrhangú magánhangzók tárgyalásánál már említettem, hogy a szavak végén gyakran elmarad, vagy gyengén képződik, vagy ugyanazon szavaknál kettőzötten képződik: lassa : lassann. A -ban, -ben ragban a nyoma sincs meg soha: házba ’házban’. A b előtt, n^m megfelelés áll be, vagy pedig n ^ _, az n henyén képződik. A dn>nn változás gyakori a kürti nyelvjárásban, míg a nyelvtörténet nn >dn differenciálódást is tud felmutatni: tíennolt, Renoldus<Radnót (Kniezsa I.: MNy. XXXIII, 168). Az n hang a kürti nyelvjárásban ugyanazon a módon veszik el, mint az ny. Az tj jellel jelölt tökéletlenül képzett » hang k és g előtt fordul elő. Bővebben volt róla szó az orrhangú magánhangzók tárgyalásánál (17). I Az l hang képzésekor a nyelv csúcsa és koronája a szájpadlásnak alihoz a részéhez tapad, amelyhez a t, d képzésekor. Mindig a zöngés I-nek mint fonémnek a használata gyarapodott az ly kiveszésével. De még többet veszített az l és / összekerülése esetén, amikor l-j-j>jj megfelelés jött létre. A j kezdetű ragok és képzők előtt az igéknél az l mindig hasonul: hallja> hájjá; a névszókhoz járuló rag esetében ritka a hasonulás; a névszóknál / kezdetű rag is ritkábban kapcsolódik hozzá, mert a legtöbb esetben a harmadik személyi! birtokos rag -a, -e formában kapcsolódik a szavakhoz (fal-a, level-e). Az l szerepelt mint járulékhang is j és v mellett (MNy. III, 106). A magyar irodalmi és köznyelvben az l járulékhang fonémmé lett pl. e szavakban: áldomás, áld, bölcső. A kürti nyelvjárásban így hangzik e három szó: ádomás, áld, bőcsö. Az l nem járulékhang a kürti nyelvjárás estéli szavában. A rövidebb esti alakot nem ismerik. Az estéli szóban az l analogikus a reggeli, nappali, éjjeli szavakkal; aSchägli Szójegvzékben estwel a. m. ’sero’ (bőven ír rólaKispÁL M.: MNy. XXXÍV, 230 kk.). Az l a leggyakrabban elvesző mássalhangzó. Szabályként ki lehet mondani, hogy minden szótagzáró helyzetben elmarad és helyén pótlónyújtás keletkezik. A fiatalabb nemzedék nagy ingadozást hozott be az l képzése és kihagyása terén. Szigorú szabály eddig sem volt, most még kevésbbé lehet róla szó. Az í-nek arról a tulajdonságáról már volt szó, hogy szóvégen
