Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)
Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából
A kürti nyelvjárás hangtana 31 e, ë hangokkal is vannak azonos hangzású szavak, amelyek mégis más gondolatot szándékoznak kifejezni (példák fentebb). Az ilyen homonymák a hangzásbeli eltérés hiányának ellenére más jelentéssel előfordulnak, de ritkán, és legtöbbször a mondat értelméből meg tudjuk állapítani a pontos jelentést nagyobb nehézség nélkül is. A homonym szavakat elkerülni egy nyelv sem tudja, mert ahhoz sokkal több főném kellene, mint amennyivel a nyelvek rendelkeznek. Az ë főném fejlődésére következtetni nem lehet, fgy nem lehet kinyomozni, hogy mikor volt csak változat, és mikor lett önálló beszédhanggá. De a fonológia mai állapota szerint fölösleges is lenne a fejlődést kutatni, mert a hangváltozásokat ugrásszerűeknok mondja. „A nyelv nem ismer átmeneti hangszándékokat, átmeneti fonémeket. Innen van az, hogy a hangváltozások a nyelvben mindig és kivétel nélkül ugrásszerűek“ (Laziczius, Bev. 84). E szerint az ë fonémnek csak a synchronikus képét lehet megrajzolni, amit bővebben a hangváltozások rendszeres áttekintése ad meg. Megemlítendő a kis mértékű ë ^ ö megfelelés az igéknél az-l személyrag és képző előtt, a névszóknál az -el, -ely végzetben. A felsorolt esetekben gyakori a pótlónyúlás: -el, -ely ^ -öl>-ö. Minden fonémnek lehetnek változatai, vagyis a főném különböző hangok között különbözőféleképen módosul, a szerint, hogy a beszélő szervek hogyan tudják a legrövidebb idő alatt és a legkisebb energiafogyasztással az illető hangot képezni. Ha az ë fonémhez keresünk változatot, ilyent nem találunk, hacsak fel nem tesszük azt, hogy vannak esetek, amelyekben az e főném mint variáns ë-nek hangzik, és fordítva az ë főném a fent említett okok miatt e-ként realizálódik. De ezt kimutatni nehéz feladat lenne. Nem lehet azt gondolni, hogy mivel az ë főném, azért az e-nek nem lehet ë hangváltozata. Nem lehet minden lehetséges esetben kimutatni, bogy mikor főném az ë és mikor variáns. Az abszolút lehetőség ugyan megvan, leszámítva az ingadozásokat. Itt említem meg, hogy Laziczius „Bevezetés a fonológiába'“ című könyvének 64. lapján az olvasható, hogy a dunántúli nyelvjárás keleti határa valószínűleg nem a Duna. Lehet, hogy ez a megállapítás észak felé is érvényes, mert nehézségeket okoz, hogy milyen nyelvjáráshoz tartozik pl. Kürt. Ugyanis nincsenek meg a palóc nyelvjárás legjellegzetesebb sajátságai és részletekben hasonlít a dunántúli nyelvjáráshoz is. Történeti alapja mind a kot irányú beosztásnak van. Adatok vannak palóc településről, és adatok vannak a tatárjárás idején Dunántúlra menekült kürtiekről, akik a veszedelem után viszszatértek. Igaz, hogy ennek a visszatért maradéknak a nyelve nem változhatott sokat, — de nem jöttek-e velük dunántúli feldúlt falvak lakói? Mindenesetre hasonló feltevések el nem
