Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)

Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából

A kürti nyelvjárás hangtana

29

változat létre jön, ugyanolyan helyzetekben látunk mindig é-t is. A két variáns között csak az az eltérés, hogy ugyanolyan körülmények között az a variánsa zártabbá válik, az e variánsa pedig egészen nyílt lesz. Az « kombinatorikus változat időtartama hosszabb, mint a zárt hosszú é-é, és körülbelül megegyezik az á hang időtartamával. Az « hangnál meg kell jegyeznem, és ez vonatkozik az ö-ra is, hogy olyan esetekben, amikor pótlónyújtással keletkezett, csak tágabb értelemben nevezhető változatnak. Ennek az az oka, hogy ilyen esetekben az ä és ê nem fonológiai egységet helyettesít, nem csupán egy fonómnak többé-kevésbbé elváltozott, de felismerhető hangalakja, hanem két-két hangnak egyszerűsített realizációja: al>â, el>é.

Az ë hang, mivel kombinatorikus változat, jóllehet gyakran fordul elő, mégsem alkalmazható rá a fonóm elnevezés, mert nincs sem értelemdifferenciáló, sem érzelmet kifejező ereje, vagy műszót használva: nem bír sem szótani. sem alaktani funkcióval. — Gyakoriságát és a beszédben való elhelyezkedését láthatjuk a hangmegfelelések rendszeres tárgyalásánál.

ë

A kürti nyelvjárásban gyakran használt hang. Az ë hang nem változata az e-nek, hanem a kürti nyelvjárás hangrendszerének önálló eleme: tehát főném. Ezáltal a tárgyalt nyelvjárás hangrendszerének eggyel több hangeszköze van, mint az irodalmi vagy mint a köznyelvnek.

Képzésekor az ajaknyílás hasítékalakja az i és e között foglal helyet, de mint az illabiális hangzóknál általában, az ajkak helyzete nincs befolyással a hang minőségére. Fontos a nyelvállás, ami e-nél alsó, itt pedig középső. A lélektani, funkciós é3 szociológiai fonémelméletek leglényegesebb közös pontja szerint a hang akkor fonóm, ha értelemmeghatározó vagy alaktani szerepet tölt be (Laziczius, Bev. 15). Ez a mondat nemcsak azt jelenti, hogy az ë hang ismerős a kürti nyelvjárásban, hiszen a köznyelv is ismeri, de a köznyelvben mégsem fonóm. Jóllehet a kürti nyelvjárás é'-je és a köznyelvi ë között nincs fonetikai különbség, de ha a fonológiai viszonyok iránt érdeklődünk, megtudjuk, hogy a köznyelvi ë csak variánsa a főnömnek, míg a kürti nyelvjárás «-je önálló beszédhang, amelyet írásban külön betűvel kellene jelölni. De nem minden esetben, mert a kürti nyelvjárásban is vannak szavak, amelyekben az ë csak változata az «-nek, de ezeknek az eseteknek a megállapítása a legnagyobb nehézségekbe ütközik.

Hogy az ë hangnak értelemmeghatározó szerepe van, azt nem elég kimondani, hanem bizonyítani is kell. Az ä hangnál láttuk, hogy gyakori alkalmazása ellenére is csak a fonetikába tartozik, pedig a fonetikust csak a hangváltozások pszicho-