Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)
Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából
A kürti nyelvjárás hangtana 19 nyelvben is, mindig mutatja a következő orrhangú mássalhangzó gyenge nasalisaló hatását: Panni, mennem, slmmi stb. 2. Mássalhangzó előtt az m, n, ny-nek kétféle ejtése van. Az egyik teljes képzésű (a fenti megszorítás érvényben maradása mellett): inget, mindéned, mingyíg, könyv, tekintik; ezekben az n úgy képződik, mint a köznyelvben. A másik képzés esetei: hu"vanneki?, tá"cótak, asszď'vót stb.; bennük orrhangzókként hatnak gyakorlatlan figyelőre, mert az n nem képződik tökéletesen, és a figyelő a beszéd aránylagos gyorsasága miatt már az előtte álló magánhangzónál is hall orrhangzós elemeket. 3. A külön figyelmet érdemlő k, g hangoknál szintén kétféle megvalósulást látunk. Mégpedig van tökéletesebb képzésű n: dógozunk, aszunk, mangalica, minket, tekingetik, Ilonka, Lajosunk stb.; tehát a legcsalékonyabb esetben is van aránylag tökéletes képzésű orrhangú mássalhangzó. Ellenben kevésbbé tökéletes ejtésfiek: ko"gresszusra, tize"kettő stb 4. Ennél is hanyagabb képzésű n van gyakran a szavak végén: osztó, , dilutá , igy ahugyg vg , karácso , Iíálmá , kord , slhu . Meg kell jegyeznem, hogy az egészen elkorcsosult rc-el gyakran nn váltakozik, amiről bővebben lesz szó a mássalhangzók tárgyalásánál. Az itt felsorolt szavak nem mindig az itt jelzett módon képződnek. Váltakozik a képzésmód egyénenkint, sőt ugyanaz a személy sem következetes, mert hol hanyagabbul, hol tökéletesebben képzi az n-t. A CsÜRYtől és HoRGERtól elismert egy esetben: orrhangú mással hangzó + magánhangzó-t-orr hangú mássalhangzó, találjuk a kürti nyelvjárásban az orrhangú magánhangzóhoz leghasonlóbb magánhangzót. Pl.: nincs, nem. Ebben az esetben a beszélőszervek n helyzete csak egy kissé változik az i, l, illetőleg más magánhangzók tartama alatt. Azt már az eddigiekből is látjuk, hogy a kürti nyelvjárásban orrhangzós magánhangzó fonómról szó sem lehet, de tökéletes orrhangú magánhangzó variánsként sem fordul elő. Tulajdonképen minden ilyen esetben az n fonémre irányul a hangszándék, de a szándék és a megvalósulás nem fedik egymást, s ígv az n-nek tökéletlenül képzett kombinatorikus változata alakul, amely színezetet ad az előtte álló magánhangzónak. Tehát az orrhangzónak vélt magánhangzó nem orrhangú, hanem csak a színezete orrhangú az utána következő henye képzésű n miatt. Sőt az n sokszor m ként realizálódik. Nézzünk meg egypár szót közelebbről, hangonként vizsgálva az elváltozásokat. Kampós. A pillanatnyi k hang után az a magánhangzó egészen tiszta vocalis, de amint a beszélőszervek, amelyek az a képzésénél nem szerepeltek, kezdik elfoglalni helyüket az m képzéséhez, az a körülbelül utolsó harmadában orrhangzós
