Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)
Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából
és Für községek beszédmódjától, ahol az a és á hangoknak több és más színezetű változatuk van, mint Kürtön. Egyezőbb a kiejtés Kisújfalu, Bátorkeszi és Perbete nyelvével. Amikor Kürt hangtanát részletesen tárgyalom, nem térek ki a szomszéd községek jellegzetességeire, és a kürti nyelvjáráson belül is csak a hangtannal foglalkozom, kiterjeszkedve a fonetikára, fonológiára és néhol, az alaposabb megvilágítás kedvéért, a hangok történetére. A fonológiát azért tartom helyén valónak, mert minél több szempontból mutatom be a kürti nyelvjárást és minél több részletvonást nyújtok, annál tökéletesebb képét rajzolhatom meg e nyelvjárásnak. A leggyakrabban előforduló hangtani sajátságokkal, sajátos fonémekkel és változatokkal többet fogok foglalkozni. T. i. a hangoknál előforduló különlegességek megítélése fonológiai szempontból módot ad arra, hogy meg lehessen különböztetni a fontos jelenségeket a kevésbbé fontostól, mert csak alapos vizsgálat segítségével lehet felismerni pl. egy jellegzetes fonémet is. Pedig a fonémállomány gazdagsága nem közömbös, hiszen a fonémek száma szerint változik a hangrendszer, és az illető nyelvjárásnak tulajdonképpen egy jellel (betűvel) többre vagy kevesebbre van szüksége a szerint, vájjon eggyel vagy többel több vagy kevesebb hangeszköz áll-o rendelkezésére a gondolatok kifejezésére. A kürti népnyelv egységes. Nem észlelhető olyan sajátság, mint pl. némely vegyes vallású községben, ahol más nyelvjárást beszélnek a katolikusok és mást a reformátusok. Kürt község a Mátyusföldön fekszik, és így földrajzilag beleesik a palóc nyelvterületbe, de a palóc nyelvjárás legkirívóbb sajátságai (kettőshangzók; a, á variánsok) nincsenek meg nyelvében. A palócság főfészkétől is távol esik, hiszen ez a Bükk és a Mátra vidékén van. De mivel a palóc nyelvjárás alapvető tulajdonságai megvannak benne, e nyelvjáráshoz is sorozhatjuk, bár a dunántúli nyelvjárástól sem áll messze sem földrajzilag, sem hangtanilag. Legjobban megközelítem az igazságot, ha úgy fejezem ki magamat, hogy a kürti nyelvjárás palócos nyelvkeverék, amely közel áll a köznyelvhez és a dunántúli nyelvjáráshoz is. Nincs erős hangtani színezés, mint az igazi palócban. Ha igaza van Bartha JózsEFnek, aki Nyr. XXI, 169 ezt írja: „Ha van valami nyelvi jelenség, amelynek alapján e nyelvjárást (a palócot) osztályozni lehetne, ez csakis a kettős hangzók s talán az a és e hangok változásainak nem valami nagyon észrevehető árnyalatában nyilvánul“, akkor a kürti nyelvjárás valóban nem tartozik szorosan a palóc nyelyjárásba. A kürti nyelvhasználatban kevés olyan szó fordul elő, amely a köznyelv előtt ismeretlen. „A nyelvész szemében nem is a szókincs a legfontosabb, hanem a hangtani sajátságok. Ezek a nyelvjárások legjellemzőbb vonásai, mert a nyelvnek A kürti nyelvjárás hangtana 7 ❖
