Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)
Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából
6 Dänen Villebald Kaján. Kálazi. Kanozsai. Kelemen. “Kertész. “Kerekes. Kis. Kormos. Kovács. “Kopasz. Lajos. “Lukács. Marcibál. “Máthé. “Matyus. Melecski. Meleg. Mészáros. Mezei. “Molnár. Nagy. “Nyers. “Ölvedy. “Pálinkás. “Pénzes. “Pintér. Pécs. “Ritka. Salgó. Sánta. “Simon. Sütő. Szabó. “Szalai. Száz. “Széli. “Székely. Szekeres. “Szenték. Szetei. “Szurok. Sziics. Téglás. Török. “Tsulok. Takács. Tóth “Újvári. Vámos. Valkó. Ványi. “Varga. “Varró. Végh. Vida. “Vörös. Zselesényi. — Van egy török név: Korhány. ? Badala. Idegen nevek: “Bakány. Bosternák. Bújna. “Déka. “Dikácz. Frunyó (a XVIII. században még Faranyó, 1803-ban először Franyó, ebből később Frunyó; Franyo a Ferenc név tót becéző alakja). Groman. “Gyeszat. “Hódul. “Ilolecz. “Holota. “Jávorka. “.lökkel. Kasnyik (1793-ban még Kasnék). Kanyicska. “Kántor. “Kontra. Korenchy. “Korencsik. “Kollár. Kómár. “Krupitza. Kutal. “Latzkovits. Lipták. Miták. “Nemiovi. Pólyák. Popellár. Prokopecz. Psenák. “Sinkovics. “Siska. “Skultéty. “Szloboda. “Szmatana. Uzsák. A határ egyes részeit, a dűlőket így nevezik: Meszes. Körtvélyes. Hosszú. Haraszt. Bodzás. Királyszállás (kis völgyben rét, füzessel és két forrással). Tag. Sármelléke. Lapos. Denekhegy. Hidegkút. Sós. Szőllőhegy (ennek részei: Előhegy, Középhegy, Üjhegy, Máriavölgye, Kopaszgóré). Zaj. Pántyú (legelőnek használt cserjés domboldal és dombtető). Váltott. Cegléd (domb lábánál álló két kápolna és gazdasági épületek, közvetlen közelükben rét, füzes és források). Túlát (a község alatt folyó patakon túl levő libalegelő). Herés. Szilas (fákkal benőtt domboldal környéke). (A fejezethez általánosságban felhasznált forrásmunkák a következők: Verseghy Imre, Kürt község története [kéziratban].— István bácsi naptára 1861. évre. Szerkesztette Mayer István kürti plébános.) Bevezetés a kürti nyelvjárás hangtanához. Kürt községnek és az azon a környéken elterülő községeknek a nyelvével a nyelvjáráskutatók eddig nem sokat foglalkoztak. Magáról Kürtről szólva meg kell említenem, hogy a Nyr.-ben háromszor látott napvilágot dolgozat, amely Kürt község nyelvével foglalkozik. A Nyr. XIX, 187—8 Radios Béla közöl 74 szót, ua. évfolyam 432 ismét Radios Béla közöl 8 szót. Szintén a XIX. évfolyamban közli Zolnai Gyüla „Mátyusföld nyelvjárása“ című becses dolgozatát. Mivel a kürti nyelvjárást tőle nagy fokban eltérő beszédmódú községekkel együtt, azok nyelvi sajátságaitól meg nem különböztetve, tárgyalja, az egyébként becses munka Kürt nyelvének szempontjából nem különösebben számottevő. Kürt község nyelve a szomszéd községek beszédmódjától különböző fokban tér el. Leglényegesebb az eltérés Szölgyén
