Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)
Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából
4 Dimczi Villebald ségi összetételét. Lakosai a veszély elől a dunántúli erdőkbe és a gútai nádasokba menekültek (KomVmMon. 428), mert mind a két hely megbízható búvóhelyük volt a holmijukkal oda menekült népeknek. A kíváncsiság és a honvágy pedig van olyan erős, hogy haza vezesse azokat, akiket ebben már semmi sem gátol. Ezért kellett a második templom is rövid időn belül a tatárjárás után (1255.) visszatért lakosságnak. A tatárjárás után Kürtön nemesi birtokról is tudunk. Alapul szolgál egy 1255-i oklevél (Wertner Mór, A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig II, 379). A tatárjárás után nemsokára ismét csapások zúdultak arra a vidékre, amelyen Kürt fekszik. Csák Máté hatalma ide is kiterjedt. E zabolátlan főúr kapzsiságát első sorban az esztergomi érsekség birtokaival éreztette. A Csák nembeli Móric bán fiai, Mihály és András kegyetlenkedtek Bulcsu, Szegi és Kürt helységekben, úgyhogy Kürt pusztán maradt. Károly Róbert győzelmei szabadították meg a vidéket Csák Máté zsarnoki uralmától (KmVmMon. 431, Csánki III, 506). A török időkig semmi biztosat nem tudunk Kürt községről. Buda elestével (1529. IX. 7.) a töröknek Komárom vármegye területére is megnyílt az út. Kakatvár (Párkánynál) nem volt elég erős a szultán hadseregével szemben. A zsitvatoroki béke megkötésekor (1610.) Kürt még nem volt török hódoltsági terület. (Századok 1877: 335). Később, nem tudni pontosan, mikor, Kürt is a törököké lett. Valószínű, hogy ez Érsekújvár eleste (1663.) előtt már néhány évvel megtörtént, mivel Kakatvártól Érsekújvárig nem volt számottevő erődítmény. Felszabadulása szintén a várak életrekapásától függött, hiszen Bécs felszabadításának évében (1683.) szabadult fel Mátyusföld és ezzel együtt Kürt is. A kuruc időkben is kivette Kürt község részét a nemzet szenvedéseiből. A közeli Udvardon tartózkodott a Rákóczipárti vármegye (Komárom sokáig német párti volt). Bottyán János a szomszédos Bátorkeszin lakott. Bottyán János komárommegyei legényekből alakította meg huszárezredét, amely a későbbi harcokban olyan sokszor vitte diadalra a kuruc zászlókat. Kétségtelen, hogy Kürt mind a három dolgot megérezte, hiszen kurucságát az is igazolja, hogy amikor Heister császári hadvezért Bottyán kiszorította, a kuruc sereg egy része Kürtön állomásozott (KmVmMon. 469). Mindez a mellett bizonyít, hogy Kürt fennállása óta megőrizte magyarságát. Bizonyára szívesen hozta ezeket az áldozatokat a szabadság és a jobb jövő reményében, amíg a szerencsétlen trencséni csata (1709.) után a császáriak kezére nem került. A török világ és a kuruc-labanc harcok alatt sokat szenvedett községnek hosszú időre lett volna szüksége, hogy kiheverje gazdasági életében és az erkölcsökben beállt súlyos ❖
