Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)

Meleg Mária: Danczi Villebald élete és munkássága

12. kép: Az első találkozás a családdal Kürtön, a második világháború után az 1950-es évek közepén. Danczi József Vilieb áld középen, hátul.

Amikor titokban lehetett csak, akkor is bejárt a rendházba elvégezni a szentmisét. Később, igazgatóként is, minden reggel háromnegyed hatkor misézik. Mindemellett pedig kutat, fordít, publikál, előadásokat tart. A nyelvészet és a szlavisztika a fő területe. Kutatja a 19. századi bencés elődeinek, Czuczor Gergelynek, Jedlik Ányosnak és Szeder Fábiánnak életét, munkásságának elsősorban nyelvészeti vonatkozásait (Danczi 1956b; Danczi 1978a). Foglalkozik a szlovák és magyar irodalom kölcsönhatásaival is (Danczi 1941b; Danczi 1959b; Danczi 1962; Danczi 1969). A szlovák költészet nagyjainak műveit (Ľudovít Štúr, Ján Kollár, Ján Hollý) szlovákból, valamint misztikusakat, szentek életét latin nyelvből fordítja magyarra, sőt ezek mélyreható elemzésére is vállalkozik (Danczi 1942a; Danczi 1843d; Danczi 1977). Dolgos és eredményes élete 1977. december 21-én bekövetkezett halálával zárul. Földi maradványai a győri Szent Ignác bencés templom kriptájában vannak elhelyezve. A temetési szertartásra sokan elmentek szülőfalujából, Kürtről is. A 92 éves édesapja is részt vett a temetésen. Az akkori kürti plébános Molnár István esperes9 egy vászonzacskóban hozott a kürti temető földjéből, s a feje alá helyezte a koporsóban. Kürti földön fekszik, ha nem is a kürti temetőben.

9 Molnár István 1920-ban született Medvén. 1946. június 23-án szentelték fel. Káplánként Ludányban, majd Nagytapolcán tevékenykedett. 1947-ben Érsekújvárba került. 1953-tól pedig plébánosként, illetve esperesként Kürtön tevékenykedett 1989. október 10-én bekövetkezett haláláig (Pénzes 2000, 101).